Isten megteremti az embert, az ember újrateremti a dinoszauruszt, Hollywood meg felzabál mindent

FILM
2022 június 10., 10:08

„Isten megteremté a dinoszauruszt, Isten elpusztítá a dinoszauruszt, Isten megteremté az embert, az ember elpusztítá Istent, az ember megteremti a dinoszauruszt.
(Ian Malcolm elméleti matematikus, 1990, Nublar-sziget)

A dinoszaurusz megeszi az embert...”
(Ellie Satler paleobotanikus, 1990, Nublar-sziget)

1969-ben jelent meg Michael Crichton első könyve, amit öt álnéven publikált regény után a saját neve alatt adott ki: Az Androméda-törzs volt a címe, és egy földbe csapódott amerikai űrszondából elszabaduló, rejtélyes vírusról szólt. Egyedi és fantasztikus világa miatt óriási siker lett Amerikában, csakúgy, mint öt évvel később az Átprogramozott ember, Harold Benson története, aki epilepsziás rohamai miatt beleegyezik, hogy elektródákat ültessenek a fejébe, de gyógyulás helyett elveszíti uralmát saját tudata felett.

Crichtont néhány év alatt a technothriller műfajának megteremtőjeként kezdték emlegetni: disztópikus hangulatú könyveiben egyedülállóan ötvözte a sci-fi, a krimi és a misztikus irodalom jellegzetességeit; jellemzően az amerikai mindennapok valóságosnak – de legalábbis hihetőnek – álcázott díszletei között. Több regényéből később nagy költségvetésű film készült (A gömb, Kongó), és az ő fejéből pattant ki az 1973-as Westworld forgatókönyve is, amiből aztán az HBO készített világhírű sorozatot – több mint 40 évvel az eredeti megjelenése után.

1983-ban kezdett dolgozni a Jurassic Parkon, eredetileg forgatókönyvnek szánta, de annyit kaszabolta az eredeti vázlatot, hogy végül úgy döntött, megírja regényben az egészet. (A könyv magyarul a fájdalmas Őslénypark címet kapta.) Megérte foglalkozni vele, mert mire elkészült, a Vészhelyzet sorozat előkészítése során baráti kapcsolatba keveredett Steven Spielberggel, aki már túl volt az E.T. és a Poltergeist sikerén, és volt fogalma arról, mitől működik a science fiction. Íróként Crichtont rettenetesen izgatták a posztmodern tudományok – különösen a robotika és a géntechnológia fejlődése – és a humánum találkozásából fakadó etikai dilemmák, a Jurassic Parkban pedig végre egy misztikus kalandregény díszletei közepette boncolgathatta ezeket.

Michael Crichton, a Jurassic Park szerzője 2005-ben
photo_camera Michael Crichton, a Jurassic Park szerzője 2005-ben Fotó: PETER KNEFFEL/dpa Picture-Alliance via AFP

Crichton úgy keltett életre egy varázslatos világot, hogy közben folyvást annak veszedelmeire figyelmeztetett – ezért lett történetének mitikus figurája Ian Malcolm (Jeff Goldblum), a rocksztárba öltöztetett elméleti matematikus, aki már azelőtt kongatni kezdi a vészharangot, hogy egyáltalán körülnézne a buja szigeten.

Malcolm leplezi le a tudományt, amely hatalmasabbnak hiszi magát saját felfedezésénél, és illúziójának rabjává lesz.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.