"Bár még nem vagyunk abban a szakaszban, hogy bármilyen tényszerű megállapítást tegyünk, vagy kinyilvánítsuk a véleményünket a történtek jogi megítélésének kérdésében, azok a további megerősítésre szoruló információk, melyeket eddig kaptunk, illetve a pusztítás helyszínei, amelyeket felkerestünk, megerősíthetik azt a feltételezést, hogy itt súlyos, akár a háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények szintjét is elérő jogsértések történtek" - közölte első sajtótájékoztatóján Erik Møse, az Ukrajnában történt jogsértéseket vizsgáló ENSZ-bizottság norvég elnöke.

A bizottság, amit az ENSZ emberi jogi tanácsa hívott létre, és amit május 12-én külön is megbízott a Kijev környékén és Ukrajna északi részén februárban és márciusban történtek vizsgálatával, most, júniusban végzett első, tíznapos körútjával azokon a helyszíneken, ahol az orosz hadsereg jól dokumentált bűncselekményeket követett el az ukrán polgári lakosság kárára.

A három fős bizottság, melynek Møse mellett a bosnyák Jasminka Džumbur és a kolumbiai Pablo de Greiff a tagja, a sajtótájékoztatót megelőző tíz napban Bucsában, Irpinyben, Kijevben, Harkivban és Szumiban kereste fel a bűncselekmények helyszínét, illetve hallgatott meg túlélőket és szemtanúkat. Kijevben emellett ukrán parlamenti képviselőkkel és a legfőbb ügyésszel is találkoztak, a többi helyszínen a helyi hatóságok mellett civil szervezetek képviselőivel is egyeztettek, akiktől Møse szerint "jelentős segítséget kaptak".

Bucsában és Irpinyben polgárok kivégzéséről, fosztogatásokról és rombolásról, illetve a polgári infrastruktúra elleni támadásokról tájékoztatták őket. Harkivban és Szumi térségében pedig megfigyelhették, milyen pusztítást végzett az orosz hadsereg a városokban a légi-, rakéta- és tüzérségi támadásokkal. Møse sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy bár még nincsenek elegen ahhoz, hogy minden elhangzott és látott tényt megerősítsenek, első látogatásuk nagyon is eredményes volt.

Džumbur a háború miatt otthonuk elhagyására kényszerültekkel folytatott beszélgetéseket említette meg, mely során az Ukrajna keleti részéről menekülők is fosztogatásokról, fogva tartásukról, embertelen bánásmódról, polgárok "eltüntetéséről", illetve nemi erőszakról és más szexuális bűncselekményekről számoltak be. Greiff pedig azt mondta, hogy első látogatásukat továbbiak követik, mielőtt szeptemberben élő szóban beszámolnának az Emberi Jogi Tanácsnak a tapasztalataikról.