A magát "az adócsökkentés kormányaként" jellemző kabinet júliustól kétszer annyi adót szedhet be az alkalmi munkák után. A leginkább érintett gazdasági ágazatok - mezőgazdaság, turizmus, vendéglátás - szereplőivel folytatott beszélgetések alapján nehéz olyan forgatókönyvet elképzelni, ami alapján ennek az árát ne az emberekkel fizettetnék meg.

Így változnak a különböző munkák adóterhei:

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka után eddig naponta fejenként 500 forintot kellett fizetni, ez a minimálbér 0,5 százalékára, vagyis 1000 forintra nő;
• az általános alkalmi munkán után az eddigi 1000 forint/nap/fő helyett 2000 forintot kell fizetni

"Nem szeretjük, és rosszul esik a közteher duplázása, de ez még mindig kedvezményesebb, mint a normális munkaviszony esetében. Ha a termelőnek növekszik a költsége, akkor az beépül a bolti árakba" - mondta lapunknak Nagypéter Sándor, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Ugyanakkor szerinte ez csak csepp a tengerben: ha csak a napszámosok foglalkoztatása kerülne többe a termelőknek, akkor attól nem lenne drágább például az alma a boltban. Most viszont egy olyan időszakban történik az adóemelés, amikor eleve rekord magas az infláció és jelentős a munkaerőhiány.

Hosszasan sorolható, hogy végül miért lesz drágább az alma: drágább a műtrágya, drágább a szállítás, drágább a hűtés, drágább a csomagolás, de Nagypéter Sándor szerint csak az adóemelés önmagában nem okozna fejtörést a termelőknek. Viszont így, "csomagban" plusz egy indok lehet az árak emelésére. Az nagyon változó, hogy egy napszámos mennyit kereshet a zöldség-gyümölcs szektorban: tavaly napi 15 ezer forintért sem találtak elég napszámost a gyümölcstermesztők, azóta pedig akár 20 százalékos is lehetett a béremelés. A FruitVeB alelnöke szerint az nem túl valószínű, hogy az adóemelés miatt inkább ezentúl feketén dolgoztatnák a munkásokat.

"Nagy csodák azért nincsenek, az eddigi 500 forint sem volt sok, a megemelt közterhet pedig muszáj lesz kigazdálkodni" – mondta a Turizmus.com-nak Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetsége elnöke. Mivel megugrottak az energiaárak, élelmiszerárak, továbbá az egyéb működtetési és bérköltségek, a drágulások megjelennek az árakban is. "Nincs mit tenni, a kialakult helyzetet a szolgáltatónak, de a vendégnek is le kell nyelnie" - fogalmazott. Rádóczy Andrea, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Balatoni régiójának vezetője is azt mondta a lapnak, hogy a költségek megugrására néhány hete már áremeléssel kellett válaszolniuk, mert ez az egyedüli mód a megnövekedett terhek kompenzálására. A közterhek megemelése szerinte sem jött jókor, hiszen a vendéglátásban extrém munkaerőhiány lépett fel, amit naponta kénytelenek átgondolni.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke sem az adóemelés miatt panaszkodott lapunknak, sokkal inkább a munkaerőhiányra és az ebből következő bérigényekre. "Sokan kihasználják a helyzetet" - magyarázta. Ez pedig már a mostanában sokat emlegetett ár-bér spirál, amely a gazdaságpolitikában egy nehéz helyzetnek számít: az infláció és a béremelkedés egymást hajtják. Kovács szerint a balatoni vendéglősöket most nem az adóemelés érdekli, hanem hogy nincs elég alkalmazott, úgy pedig nehéz kinyitni.