A kata 2013-ban került bevezetésre az eva alternatívájaként, teljesen új szemléletet képviselve a magyar adózásban. Az elv, miszerint havi fix adó megfizetése után bizonyos árbevételig a vállalkozó azt csinál, amit akar, csábító volt. Az ember maga tudta intézni az ügyeit, értette mi történik, nem voltak meglepetések, egyszóval kiszámítható volt. Az adónem az évek alatt egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, a módosítások is kedvezőek voltak. Már-már túl kedvezőek.

Maga a törvény szövege egyszerűen volt megfogalmazva, a legnagyobb félelem a „bújtatott foglalkoztatás” kérdéskörére összpontosult. Erre volt a törvényben külön rész, mely taglalta, hogy mikor problémás ez.

Köztudott volt, hogy egyre többen élnek az adótörvény lehetőségével. Az adóhatóság az évek alatt csak nem akarta elkezdeni az ellenőrzéseket, így a helyzet 2019-re elért egy kritikus pontot. Ekkor a kormány kísérletet tett a megreformálásra, de az akkori össznépi ellenállás miatt a módosítás terve a fiókban maradt. Időközben beütött a pandémia, sokan megszüntették a katás vállalkozásukat, amit azóta sem indítottak újra.

2020 nyarán ismét előkerült a kérdés. és módosítottak is a törvényen. Sajnálatosan ekkor sem előzte meg mindezt szakmai egyeztetés, így a kívánt célt - miszerint túl sokan élnek vissza az adónem lehetőségével – nem sikerült elérni.

Választások után Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke erőteljes nyilatkozatokban kritizálta a katát, a budapesti kamara pedig több százezer adózót nevezett látatlanban adócsalónak. Az adatokat, melyből a következtetéseket szűrték le, a szakmai szervezetek nem kapták meg, nincs információnk milyen elemzések készültek és milyen módszertant használtak.

Az elmúlt időszakban számtalan szakmai javaslat jutott el a döntéshozókhoz, hogy hogyan lehetne a kata az eredeti célja szerint egyszerű, igazságos és konzisztens.

Ehhez képest a hétfőn benyújtott törvénymódosítás lényegében minden adózási elvvel szembe megy.

A legnagyobb ellentmondás és probléma, hogy aki katázni akar egyszerűen nem dolgozhat másik vállalkozásnak. Pontosabban dolgozhat, de amint bevétel származik belőle, kiesik a kata alól, és egy jelentősen „drágább” adózási formában folytathatja a tevékenységét. Várhatóan ezt a plusz terhet nem fogja magára vállalni egy katás vállalkozó sem.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban?

Amikor elgurulunk a céges autóval a gumicserére, és kiderül, hogy a gumis katás, én pedig cégként szeretném igénybe venni a szolgáltatását. egyszerűen nem fog kiszolgálni. Ha kihívom a vízszerelőt az irodába egy elromlott csap miatt, majd a szerelőről kiderül, hogy katás, én pedig cégként szeretném igénybe venni a szolgáltatást, egyszerűen elsétál. Ha lemegyek kulcsot másolni a katás kulcsmásolóhoz, majd kérek számlát, akkor simán elhajt.

Persze lehet, hogy egyik eset sem így fog megtörténni. Lehet, hogy a vállalkozó elmondja, hogy ő katás és nem tud cégnévre számlát írni, különben neki rossz lesz, így vagy magánszemélyként kérek számlát, vagy „oldjuk meg okosba”. Szórakoztató lenne látni „katás vagyok” pólóban tevékenykedő vállalkozót, így legalább nem raboljuk egymás idejét ha céges megrendelés van kilátásban.

Az asztalos, a villanyszerelő, a tréner, a coach, a marketinges, a takarító, a pénzügyi tanácsadó, orvosok, segítő szakmában dolgozók és számos egyéb szakma képviselőinek az élete most megváltozik.

Az új szabállyal kétféle vállalkozó lesz: katás és nem katás. Aki magánszemélynek dolgozik és aki cégeknek. Mindegyik ügyfélkör más ismereteket követel meg. Egyéni szempontból határozottan kívánatos, ha egyszerre ki tudom szolgálni mindkét ügyfélkört, új tapasztalatokra teszek szert, ezzel a tevékenységem professzionálisabb, hatékonyabb lesz és a potenciális vevőim száma lényegesen nagyobb. Ennek most vége.

Akik megengedhetik maguknak, hogy csak magánszemélyeknek dolgozzanak, azok megnyugodhatnak. Nagy kérdés, hogy ez ténylegesen hány embert érint.

Az egyre kedvezőtlenebb gazdasági helyzetben a legkisebb vállalkozóknak gyors döntést kell hozniuk a jövőjüket illetően úgy, hogy nem tudjuk, mi fog történni. Az elv egyszerű: át kell gondolni, hogy tudok-e csak és kizárólag a lakosságnak dolgozni. Ha igen, akkor marad a kedvező lehetőség, és ha véletlen beesik egy céges megkeresés, akkor hívhatom a szomszédot, hogyan „oldjam meg okosba”.

Ha nem tudom megoldani, hogy csak és kizárólag magánszemélynek dolgozzak, akkor mik az alternatíváim? Keressek fel egy erre szakosodott szakembert, aki segít a döntésben? Szüntessem meg a vállalkozásom? Mennyivel kell így többet fizetnem a másik adónembe való átlépés után? Hogyan oldjam meg? Ha több adót kell fizetnem mint eddig, mit csináljak? Árat emelek. Nem is kell sokat magyarázkodni, hiszen ez a módosítás közvetve-közvetlenül mindannyiunkat érint. Mi történik, ha egy jelentős méretű gazdasági kör elkezd árat emelni? Szerintem multiplikátor hatása lesz és az árnövekedést gerjeszteni fogja, tehát az infláció nő.

Nagy kérdés, hogy mit hoz az élet. Lesznek-e olyan kicsinyes emberek, akik bosszúból, szórakozásból egy tipikusan lakossági szolgáltatónál cégnévre kérnek számlát? Ezt megelőzendő kiírhatja a szolgáltató, hogy csak magánszemélynek tud szolgáltatni/terméket eladni, de mi van ha ez nem elég? Mi fog történni, ha fodrász után ott áll a vendég, hogy ő márpedig XY cég nevére kér számlát? Számlát az ÁFA törvény szerint kötelesek vagyunk adni. Mi történik, ha kiírtuk, hogy nem, de mégis kérnek és azt mondják, hogy máskülönben nem fizetik ki?

Aki eddig Bt, Kkt vállalkozási formában katázott. az szeptembertől kénytelen másik adózást választani, de mielőtt ezt megkezdni, még egy kötelező könyvvizsgálat (és annak költsége) is vár rá, mert az áttérési szabályok ezt megkövetelik.

A katát módosítani kellett, nem kérdés, de a jelen formában elfogadott új szabályozás piacellenes. A részletszabályokat az elkövetkező napokban a szakma alapos elemzésnek fogja alávetni, de abban széles egyetértés van, hogy a változás nem a vállalkozók érdekeit szolgálja és teljes mértékben érthető az iparkamara felé irányuló indulat. Parragh László nyilatkozata, miszerint „ősz elejére a szükséges adminisztráció minden további nélkül elvégezhető, a könyvelők egy perc alatt ennek eleget tudnak tenni különösebb költségvonzat nélkül”, nem felel meg az igazságnak. Az érintettek megfelelő tájékoztatása alapvető elvárás, hogy felelősségteljes döntést tudjanak hozni, ami nem egy perc.

A szerző Pető Ákos okleveles könyvvizsgáló, okleveles közgazdász.