50 év után kértek bocsánatot az Oscar-gálán kifütyült indián aktivistától

FILM
augusztus 16., 6:56
comments 4

A legutóbbi Oscar-gála legnagyobb botránya az volt, hogy Will Smith élő egyenes adásban felpofozta a színpadon Chris Rockot, amiért az gúnyt űzött a feleségéből. Nem ez volt viszont az amerikai filmakadémia éves gálájának első botránya. Az első ilyen egyik főszereplőjének csaknem 50 évet kellett várnia, hogy a gála szervezői bocsánatot kérjenek tőle.

1973-ban Marlon Brando kapta a legjobb színésznek járó Oscart a Keresztapában nyújtott alakításáért. A színpadra viszont nem Brando, hanem egy indián ruhába öltözött fiatal nő lépett ki. Ő Sacheen Littlefeather volt, egy fiatal, akkor 26 éves apacs színésznő és aktivista.

photo_camera Littlefeather az Oscar-gálán, mögötte a díjat átadó, zavarban lévő Roger Moore és Liv Ulmann.

Littlefeather egy levelet tartott a kezében, és azt mondta, Brando sajnos azt üzeni vele, hogy nem tudja átvenni a díjat, így tiltakozik ugyanis az ellen, ahogyan Hollywood az amerikai őslakosokat ábrázolja. Ezután lekísérték a színpadról, miközben a jelenlévő színészek, rendezők és egyéb hírességek kifütyülték. Később Littlefeathert mindenfélével megvádolták, onnantól kezdve, hogy nem is indián, csak a filmes karrierjét akarta előremozdítani, odáig, hogy Brando szeretője.

A Filmakadémia mindezért most kért bocsánatot Littlefeathertől, mondván, indokolatlan és jogtalan volt az, ahogy a fiatal aktivistával bántak a gálán. Littlefeather a bocsánatkérést elfogadta, és azt mondta, az indiánok türelmesek, neki végül is csak 50 évet kellett erre várnia. Ez azért is érdekes utalás, mert Brando a levelében nemcsak az ellen tiltakozott, ahogy az indián karaktereket leegyszerűsítve, rasszista módon és ellenségesen mutatják be az amerikai westernekben, de a Wounded Knee elfoglalására is tett utalásokat.

photo_camera Littlefeather 2010-ben. Fotó: VALERIE MACON/Getty Images via AFP

1973-ban őslakos aktivisták egy csoportja elfoglalta a Wounded Knee nevű kis települést Dél-Dakota államban, az ellen tiltakozva, hogy az amerikai szövetségi kormány még mindig nem tett eleget a Sziú törzzsel több mint 100 évvel korábban kötött egyezményeinek. Az aktivisták 71 napig tartották magukat, közben többször is tűzharcba kerültek az FBI és más hatóságok kivonuló ügynökeivel, több aktivista életét is vesztette. Wounded Knee azért is volt fontos helyszín, mert 1890-ben az amerikai hadsereg ezen a helyszínen mészárolt le közel száz, nagyrészt fegyvertelen sziú őslakost. (BBC)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt