Nehéz helyzetben van az az egyetemista, aki lakni is akar valahol

POLITIKA
augusztus 22., 12:11
comments 10

Idén augusztus közepén átlagosan 195 ezer forint egy havi lakbér Budapesten, szemben az egy évvel korábbi 145 ezerrel, derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. 2021-hez viszonyítva éves szinten, országosan is 25 százalékot meghaladóan drágultak átlagosan az albérleti díjak, az albérletpiaci árszint úgy visszapattant az előző év eleji lezárások okozta mélypontról, mintha nem is lett volna koronavírus-járvány, és azóta dinamikusabban növekszik, mint előtte, mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mindeközben az évről-évre nagyarányú, legalább 30 százalékos túljelentkezéssel szembesülő kollégiumok kevesebb mint 56 ezer férőhelyet tudnak biztosítani a 290 ezret meghaladó számú hallgatóra, mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke.

photo_camera Hallgatók várakoznak a kiköltözésre a Pécsi Tudományegyetem Szalay László Kollégium épülete előtt Pécsen 2020. március 16-án, a koronavírus-járvány első hullámában. Fotó: Sóki Tamás/MTI/MTVA

Viszonyításképp az Eurostudent legutóbbi, 2018-2020 tavasz között felvett adatokkal dolgozó nemzetközi felmérése szerint Magyarországon az egyetemisták 47 százaléka lakik másokkal, egyedül, élettárssal vagy gyerekkel, 23 százaléka pedig kollégiumban.

Albérletkeringő

A magyar albérletpiac csúcsidőszaka szokás szerint a felsőoktatási ponthatárok július 21-i kihirdetésével kezdődik, és szeptember elején, az őszi egyetemi félév kezdetekor cseng le. A ponthatárok kihirdetése utáni héten már 5-10 százalékot élénkült a kereslet, ami azóta tovább fokozódott, a kínálat pedig közel 20 százalékkal ugrott meg július közepe óta, ugyanis sok tulajdonos ekkorra időzíti kiadó lakása meghirdetését, magyarázza Balogh.

Szerinte az egyik legfőbb oka a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben tapasztalt drasztikus árnövekedésnek az, hogy meglehetősen szűk a magyar lakásbérleti piac: Budapesten - mint legnagyobb egyetemvárosban és egyik legkoncentráltabb albérletpiacon - nagyságrendileg egymillió ingatlan van, miközben 6-8 ezret adnak bérbe, ezért mindig lesznek annyian, hogy kifizessenek és bérbe vegyenek ennyi lakást.

Másrészt az is okozza az albérletpiac polaritását és a csúcsidőszak pörgését, hogy ekkor nem csak a sok egyetemista jelenik meg hirtelen a piacon. Nagy számban jelennek meg „azok a fiatalok is, akik munkavállalóként lépnek ki épp a nagybetűs életbe, akik abban a városban kezdik karrierjüket, ahol tanultak, és akik szintén ebben a július-augusztusi időszakban kötötték meg első bérleti szerződéseiket. Ilyenkor néznek körbe, hogy van-e nekik megfelelőbb lakás a piacon, vagy a kollégium után külön albérletbe költöznek” - tette hozzá Balogh. Így az egyetemisták és a fiatal pályakezdők versenyeznek egymással a keresleti piacon, a pályakezdők pedig egyértelmű előnyben vannak, mert teljes munkaidőben, stabil jövedelemre tudnak szert tenni.

A szűkös kiadásra szánt lakásállomány, valamint az egyetemisták és pályakezdők hagyományos nyári megjelenése miatt az a helyzet alakult ki az albérletpiacon, hogy van egy nagyon stabil általános fordulópont a szerződések lejártakor, egy „albérletkeringő, ami egyfajta természetszerű ciklikusságként jelentkezik” - fogalmazott Balogh László.

Fontos kiemelni azt is a szakértő szerint, hogy már csak a beköltözéshez szükséges pénzösszeg is nagyban megemelkedett az utóbbi években. Általában két havi kauciót és az első havi bérleti díjat kell kapásból letenni a beköltözéshez, ami a fent említett 195 ezer forintos általános budapesti átlagtarifát - az átlagár 120 ezer a legolcsóbb, 295 ezer a legdrágább fővárosi kerületekre lebontva - alapul véve több mint félmillió forint. Az egyszerre fizetendő magas bérbevételi összeg problémát okozhat a legtöbb hallgatónak, Balogh szerint „nem jellemző”, hogy egy egyetemista még tanulmányai megkezdése előtt ki tud fizetni önerőből félmillió forintot egy ingatlan kivételének céljából.

Még ott van lehetőségként a kollégium, nem?

A HÖOK 2016-2017-es utolsó átfogó kutatása során 132%-os kollégiumi túljelentkezést mért országosan, ami Budai Marcell, a szervezet sajtófőnöke szerint idén már bizonyosan magasabb lehet. „Abból kiindulva, hogy az albérletárak kilőttek az ég felé, így egyszerűen kevesebben tudják kifizetni, valószínűleg megnőtt az igény a kollégiumi férőhelyekre. Méghozzá nagyobb mértékben, mint amennyivel több lett belőle.”

Az említett felmérés szerint 56 ezernél valamivel kevesebb kollégiumi férőhely van Magyarországon, ebből 14 400 Budapesten. Eközben idén is 290 ezernél több hallgató fogja elkezdeni a félévet, a júliusban felvettek száma tavalyhoz képest 2000 fővel csökkent, ami ebből Budai szerint „aggodalomra ad okot”, hogy 1000 fő csak a pedagógus szakokról maradt el.

photo_camera Így nézne ki a Budapest Diákváros a norvég tervező cég elképzelése szerint, aminek a nagy része a Fudané lenne. Illusztráció: Snøhetta - ZOA Studio

„Vidéken nagyon sok egyetem van, ahol alapvetően rendben van a kollégiumi helyzet, jobb állapotban vannak az épületek, sokkal kisebb a túljelentkezés. Ezekben a tekintetekben Budapest sokkal rosszabbul áll” - tette hozzá Budai. Épp ezért volt megnyugtató válasz számukra 2016-ban a Diákváros-projekt, ami 9 ezer férőhelyet ígér abból a 10 ezerből, melyre méréseik szerint szükség lenne még a fővárosban. „Bízunk benne, hogy ez meg is fog valósulni - nevet fel Budai - és akkor a budapesti kollégisták is fellélegezhetnének kicsit.” Arra a kérdésre, hogy a Diákváros lenne az egyetlen mentőöv, ami javíthatna a helyzeten, azzal válaszolt: „nagymértékben igen”. (A Diákvárossal kapcsolatban a Népszava írta meg, hogy a fővárosi önkormányzat a Demokratikus Koalíció támogatása hiányában elengedte a projekt megépülését támogató helyi népszavazást, majd a Mércének Karácsony Gergely főpolgármester hivatala azt válaszolta, „más formában” fogják megkérdezni a budapestieket az ügyről.)

Budai kiemelte, hogy a magyar kollégiumi felvételi rendszerben kimondottan nagy mértékben veszik figyelembe a jelentkezők szociális helyzetét. “A nagyon rossz helyzetből érkező hallgatók be fognak jutni” - fogalmazott.

A kollégiumon túli lakhatási lehetőségekre kitérve a szülői támogatást, ösztöndíjakat, a diákhitelt és a diákmunkát nevezte meg azokként a jövedelmi forrásokként, amelyekkel gazdálkodni tud egy hallgató. Az Eurostudent és a HÖOK kutatása alapján a magyar egyetemisták megközelítőleg fele folyamatos munkavállaló, itthon az egyetemi élethez már hozzátartozik a diákmunka, tette hozzá Budai Marcell.

Dienes Gábriel M. cikke

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt