Elhunyt Jean-Luc Godard

szeptember 13., kedd 9:22
2

91 éves korában elhunyt Jean-Luc Godard francia-svájci rendező, jelentette a Libération. Godard a Nouvelle Vague, a francia újhullám, a filmművészetet az 1950-es évek végén és a 60-as években forradalmasító filmes mozgalom egyik kulcsfigurája volt. Olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Kifulladásig, az Alphaville vagy a Hímnem-nőnem. Godard leginkább ikonoklaszta, látszólag improvizatív filmkészítési stílusáról, valamint radikalizmusáról ismert. Az 1960-as években egyre inkább politizáló filmjei révén szerzett nevet magának.

Godard 2004-ben. Fotó: BORIS HORVAT/AFP

1930-ban Párizsban született, majd a svájci Nyonban, a Genfi-tó partján nőtt fel és járt iskolába. 1949-ben visszaköltözött Párizsba, és megtalálta helyét a háború utáni francia fővárosban virágzó intellektuális „moziklubokban”, amelyek a francia új hullám olvasztótégelyének bizonyultak. Miután Godard megismerkedett André Bazin kritikussal és későbbi rendezőtársaival, François Truffaut-val, Claude Chabrol-lal és Jacques Rivette-tel, írni kezdett az új filmes folyóiratokba, köztük Bazin nagy hatásúvá váló Cahiers du Cinema című lapjába. Godard már a kezdetektől fogva egyeduralkodó volt, védelmébe vette a hagyományos hollywoodi filmkészítést, és Howard Hawksot és Otto Premingert támogatta a divatosabb figurákkal szemben.

Tisztelte Humphrey Bogartot is, ami az 1960-ban bemutatott első játékfilmjében, a Kifulladásigban is megmutatkozott, amit Truffaut egy korábbi ötletéből csinált meg. Az 1959-ben Párizs utcáin, minimális mesterséges világítással és napról napra írt forgatókönyvével a Kifulladásig megjelenésekor igazi kulturális jelenséggé vált, Jean-Paul Belmondo sztárrá vált, és Godard elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat a berlini filmfesztiválon.

Jean Seberg és Jean Paul Belmondo a Kifulladásig egyik jelenetében. Fotó: PRODUCTIONS GEORGES DE BEAUREG/Collection ChristopheL via AFP

Godard a hatvanas években egy sor korszakalkotó filmet készített, méghozzá őrült tempóban. Következő filmje, a Le Petit Soldat azt sugallta, hogy a francia kormány elnézi a kínzást, és 1963-ig be volt tiltva. Ekkoriban készült Az asszony az asszony, a Megvetés, és az Alphaville is, ami a film noir és a sci-fi bizarr keveréke.

Az évtized közepén Godard azonosult a korszak forradalmi politikájával, és ezt filmkészítése is tükrözte: létrehozta a Dziga Vertovról, az Ember a filmkamerával szovjet rendezőjéről elnevezett filmkészítő kollektívát, 1968-ban a párizsi diáklázadások miatt közreműködött a cannes-i filmfesztivál bezárásában, és fiatal marxista diákkal készített filmet egy kolbászgyári sztrájkról is, Jane Fonda főszereplésével.

A hetvenes években Godard éles politikai és intellektuális álláspontja kezdte elveszíteni a vonzerejét, és egyre kevesebbet forgatott. A 2001-es A szerelem dicsérete visszatérést jelentett, beválogatták a cannes-i filmfesztiválra, és később neki ítélték a 2010-es tiszteletbeli Oscar-díjat is. A 2014-es Búcsú a nyelvtől című filmjével egy jelentős filmes díjat, a cannes-i zsűri díját vehette át, a 2018-as cannes-i filmfesztiválra beválogatott Képeskönyv pedig egyszeri „különleges Aranypálmát" kapott.

Három felesége volt, Anna Karina színésznő, Anne Wiazemsky színésznő, végül élete végéig Anne-Marie Miéville, aki az alkotótársa is lett. Gyermeke nem volt. (Guardian)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt