Észak-Írország 101 éves történetében először többségbe kerültek a katolikusok a helyi lakosságon belül. A tavalyi népszámlálás adatai alapján – amiket csütörtökön ismertetett az észak-írországi statisztikai kutatóintézet (NISRA) – a katolikusok aránya 45,7 százalék volt.

Az 1,9 milliós lakosság 43,5 százaléka vallotta magát protestánsnak a felmérés idején. A NISRA kimutatása szerint ez azt jelenti, hogy 2021-ben 869 800 katolikus és 827 500 protestáns élt Észak-Írországban.

Az előző, 2011-es népszavazáson a katolikusok aránya 45,1 százalék, a protestánsoké 48,4 százalék volt. A 2001-es felmérés alapján az észak-írországi lakosság 43,8 százaléka volt katolikus, 53,1 százaléka protestáns.

Tavaly rekordot döntött azoknak a száma és aránya, akik egyik valláshoz sem kötődnek. A magukat vallástalannak mondók száma a 2021-es népszavazás alapján 177 400 fő volt, arányuk 9,3 százalék Észak-Írországban.

A katolikusok többségbe kerülésének jelentőségét az adja, hogy ők inkább a brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő mozgalmakat támogatják.

A május 5-én tartott helyi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban. Itt korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb frakció.

A történelmi fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője. A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult.

Az új észak-írországi kormány azonban még nem alakult meg, az EU-szkeptikus DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a Brexit feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll eltörlését.

A protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának áruforgalmi előírásaival. Mindezt azért, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös szárazföldi vámhatára.

A Sinn Féin már jelezte, hogy a májusi választás után napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását is. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége a sziget egyesítését pártolja.

Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északírügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani. (MTI)