Többségbe kerültek a katolikusok Észak-Írországban

külföld
2022 szeptember 22., 11:00
comments 6

Észak-Írország 101 éves történetében először többségbe kerültek a katolikusok a helyi lakosságon belül. A tavalyi népszámlálás adatai alapján – amiket csütörtökön ismertetett az észak-írországi statisztikai kutatóintézet (NISRA) – a katolikusok aránya 45,7 százalék volt.

Az 1,9 milliós lakosság 43,5 százaléka vallotta magát protestánsnak a felmérés idején. A NISRA kimutatása szerint ez azt jelenti, hogy 2021-ben 869 800 katolikus és 827 500 protestáns élt Észak-Írországban.

A határ visszaállítása elleni plakát Észak-Írországban 2018. november 14-én.
photo_camera A határ visszaállítása elleni plakát Észak-Írországban 2018. november 14-én Fotó: Paul Faith/AFP

Az előző, 2011-es népszavazáson a katolikusok aránya 45,1 százalék, a protestánsoké 48,4 százalék volt. A 2001-es felmérés alapján az észak-írországi lakosság 43,8 százaléka volt katolikus, 53,1 százaléka protestáns.

Tavaly rekordot döntött azoknak a száma és aránya, akik egyik valláshoz sem kötődnek. A magukat vallástalannak mondók száma a 2021-es népszavazás alapján 177 400 fő volt, arányuk 9,3 százalék Észak-Írországban.

A katolikusok többségbe kerülésének jelentőségét az adja, hogy ők inkább a brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő mozgalmakat támogatják.

A május 5-én tartott helyi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a belfasti törvényhozásban. Itt korábban mindig a brit fennhatóságot pártoló protestánsoké – az utóbbi évtizedekben a Demokratikus Unionista Párté (DUP) – volt a legnagyobb frakció.

A történelmi fordulat azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztásra alapuló belfasti kormánynak első ízben lehet katolikus vezetője. A tisztség betöltésére Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke jogosult.

Michelle O'Neil, a Sinn Féin vezetője, Észak-Írország jelenlegi első miniszterhelyettese ünnepli pártja győzelmét a helyhatósági választáson.
photo_camera Michelle O'Neil, a Sinn Féin vezetője, Észak-Írország jelenlegi első miniszterhelyettese ünnepli pártja győzelmét a helyhatósági választáson Fotó: PAUL FAITH/AFP

Az új észak-írországi kormány azonban még nem alakult meg, az EU-szkeptikus DUP ragaszkodik ahhoz, hogy London a belfasti kormányalakítás előtt érje el az Európai Uniónál a Brexit feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll eltörlését.

A protokoll alapján Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacának áruforgalmi előírásaival. Mindezt azért, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán. Ez a 499 kilométeres határszakasz az EU és az Egyesült Királyság egyetlen közös szárazföldi vámhatára.

A Sinn Féin már jelezte, hogy a májusi választás után napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását is. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége a sziget egyesítését pártolja.

Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északírügyi minisztere kezdeményezheti saját belátása szerint, de az egyesítésről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.