Idén nyári hír volt, hogy fémdetektoros kincskeresők közel ezeréves viking érmét találtak Magyarországon, Várdomb közelében. Az érmét az utolsó norvég viking király verette, valamikor időszámításunk szerint 1046 és 1066 között, és a nemzetközi tudományos sajtónak nyilatkozó magyar régészek sem voltak biztosak benne, hogy hogyan került ide az amúgy a maga korában egyetlen család egynapi étkezésének biztosítására elegendő pénzdarab.

A várdombi érme azért is keltett akkora feltűnést, mert a vikingek évtizedek óta erősen foglalkoztatják a kulturális képzeletünket. Rengeteg film és sorozat foglalkozik velük, és történészek szerint örömteli módon egyre több az olyan alkotás, melyben a vikingeket nem barbár ősembereknek, hanem saját kultúrával és szokásokkal bíró népekként ábrázolják.

A vikingeket a mai napig kísérő sztereotípiák meghaladását, és a történészi munkák alapján rekonstruált tényleges viking élet megismerését segíti a „Vikingek: A dicsőségtől a bukásig” című új sorozat, ami október 2-án, vasárnap este indul National Geographic csatornáján.

link Forrás

És ha már vikingek és történelem: bár a magyar szálak nem fognak megjelenni a sorozatban, de kedvcsinálónak így is érdemes lehet végigvenni, hogy mikor és hogyan kapcsolódott össze a viking és a magyar történelem. Ezért a sorozat elé beharangozóként Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója beszélt a két nép találkozásának történetéről.

Kalózokból szövetségesek

Ha a vikingek kerülnek szóba, rögtön érdemes szem előtt tartani, hogy a nyugat-európai történetírásból ismert viking szó eredetileg nem egy népcsoportot, hanem egy foglalkozást, a tengeri rablókat jelentette.

A Skandináviából érkező harcosokat és kereskedőket Keleten ruszként, később pedig varégként, azaz testőrként nevezték. Ők voltak azok, akik fontos szerepet töltöttek be a Kijevi Rusz megalapításánál, és ők tűntek fel többször a magyar történelemben is.

Az írásos történeti emlékek alapján az első találkozásokra már a magyar honfoglalás előtt sor kerülhetett: a (fél)nomád életet élő magyar törzsek egy perzsa történetíró feljegyzése szerint a 9. század közepén portyákkal támadták meg a Kijev körül letelepedett szlávokat és ruszokat. De nem csak konfliktusokról maradtak fenn feljegyzések: 860-ban például a magyarok átengedték a Konstantinápoly megtámadására induló több ezer fős rusz flottát, mely az etelközi

szállásterületen keresztülfolyó Dnyeperen haladt el. Hogy a magyar törzsek miért voltak ennyire előzékenyek, azt a mai napig homály fedi.

És itt nem ért véget az együttműködések sora: a 9. század végén, majd a 10. században, az úgynevezett kalandozások korában a magyar seregek rengeteg, legalább 47 hadjáratot indítottak különféle európai célpontok ellen, és a 970-es években a Bizánc ellen indított hadjáratban a magyarok a ruszok szövetségeseként vettek részt.

Vannak tárgyi emlékek, melyek élénk kereskedelemre utalnak: azt például lehet tudni, hogy a rusz és a magyar kereskedők is látogatták a prágai és az al-dunai Perejaszlavecben rendezett nemzetközi vásárokat, és a Kárpát-medencéből bőven kerültek elő 10. századra keltezhető leletek, melyek vélhetően Skandináviából vagy a ruszok területéről érkezhetett hozzánk. Ilyenek a különféle baltatípusok vagy a kétélű viking kardok.

Azt nem nagyon lehet megállapítani, hogy egy tárgytípus közvetlenül Skandináviából érkezett-e ide, vagy pedig közvetítők útján, de azért vannak kitüntetett darabok, melyek így is, úgy is figyelmet érdemelnek: például a Prágában őrzött Szent István kard, melyet a dániai Jelling-dinasztia műhelyeiből elterjedő Mammen-stílusban díszítettek. A kereskedelem persze kölcsönös volt, a korai magyarok által használt íjak, kiegészítők süvegcsúcsok és veretes tarsolyok kerültek már elő Ukrajna, Oroszország és Svédország területén is.

Viking testőrök Magyarországon?

A viking-magyar együttműködéssel kapcsolatban népszerű elmélet, hogy Gézát skandináv testőrök védték. Eszerint Géza uralmának vége felé, a 980-as években a nomád besenyők komolyan veszélyeztetni kezdték a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé, a rusz harcosok ekkor kezdték Magyarországot használni útvonalként Kijev és Konstantinápoly között. Többen közülük elszegődtek a fejedelem mellé testőrnek.

A feljegyzések alapján az is látszik, hogy István kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a kijevi Vlagyimir fejedelemmel, akinek az udvarában magyar harcosok is szolgáltak, azaz a kijevi és a magyar udvar között testőrcsere mehetett végbe.

Az északi eredetű kísérettagok egy másik hullámához tartozhattak azok a Bizáncban szolgáló varégok, akik István fiának, Imrének a bizánci menyasszonyával érkezhettek magyar földre. Imre herceget a hildesheimi évkönyvek dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezik, így feltehetően ő lehetett a ruszokból álló királyi testőrség parancsnoka, mivel a hagyomány szerint a trónörökös parancsnokolt a segédnépeknek.

Végül érdemes azt is megemlíteni, hogy a történészek több magyar helységnevet is kapcsolatba hoznak a rusz és varég népelemekkel, ám az Imre előtti szoros kapcsolatra azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékok és északi katonák pogány temetkezései sem bukkannak fel a Kárpát-medencében.

Teszteld a tudásod!

És ha már vikingek: a sorozat elé beharangozóképpen összeállítottunk egy kvízt is, amiből kiderül, mennyire vagy képben a vikingek történetével.

Quiz Maker - powered by Riddle

A Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című új dokumentumfilmsorozat Magyarországon 2022. október 2-án, este tíz órakor, „Az út Lindisfarne-ig” című epizóddal indul a National Geographic csatornán. Az új részek minden héten vasárnap, este tíz órakor láthatóak.