Az elmúlt másfél évben két és félszeresére ugrott a társadalombiztosítási rendszerből kiesettek száma, írja a Népszava a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által kapott adatok alapján. Eszerint október végén 141 ezer olyan adós volt, akinek hat hónapnál régebbi tartozása miatt érvénytelenítették a taj-számát. Legutóbb tavaly márciusban, Tállai András államtitkár válaszából derült ki, hogy akkor 55 ezer ilyen ember volt az országban.

Azoknak, akiknek érvénytelenítették a taj-számát, az állami rendszerben az orvosi ellátásért és a gyógyszerért is teljes árat kell fizetni.

Hogy az orvosi ellátásért mennyit, azt az egyes intézmények dönthetik el: lehet, hogy csak annyit számláznak ki, amennyit a NEAK-tól is kapnának a szolgáltatásért, de kérhetnek akár többet is. Elvileg lehetőség lenne nulla forintot is kérni, de a Népszava nem találkozott ilyen példával.

Egy szakrendelő vezetője arról beszélt a lapnak, hogy a nagyon szegények és a hajléktalanok ellátása ugyan bürokratikus, de rendezett: például ha egy hajléktalan bejelentkezik egy gondozó központba, ott kaphat igazolást a térítésmentes ellátásához, és az önkormányzatok szintén adhatnak ki „szegénységi bizonyítványt”, amellyel szintén igénybe vehető az egészségügyi ellátás.

Egy Délnyugat-Magyarországon praktizáló háziorvos azt mondta a lapnak, hogy páciensei között vannak, akiket évek óta napi bejelentéssel foglalkoztatnak, és nekik nincs tb-jük, maguknak pedig nem tudnak egyéni biztosítást kötni. Őket meg szokta vizsgálni ingyen is, de a gyógyszerekért a teljes árat kell kifizetniük.

„Ez elég nagy baj, ha valaki cukorbetegség vagy magas vérnyomás miatt állandó gyógyszerre, netán daganatos betegségével rákterápiára szorulna” – mondta erről a háziorvos.

2020 nyarán döntött arról a kormány, hogy a hat hónapot meghaladó egészségügyi járuléktartozás esetén automatikusan érvénytelenné válik a taj-szám. Ekkor a sürgősségi beavatkozásokat is ki kell számlázni az érintetteknek. A jogszabály alapján az érintetteknek maximum 750 ezer forintot kell fizetniük, ha ennél többe kerül az ellátás, akkor a különbözetet az állam állja.