Néhány napon belül öt embernek engedélyezte a kormányhivatal a nemváltást, írja az rtl.hu a Háttér Társaság által közölt adatok alapján. Mint a lap is felidézi, Semjén Zsolt 2020 tavaszán, a koronavírus első hulláma és a veszélyhelyzet bevezetése idején egy salátatörvény 33. paragrafusában elrejtve nyújtotta be a módosító-javaslatot, amely ellehetetlenítette, hogy a transznemű és interszex emberek megváltoztassák a nemüket és a nevüket a hivatalos irataikban.

Az Alkotmánybíróság azóta kétszer is kimondta, hogy folyamatban lévő ügyeket nem érinthet a törvényváltoztatás, ennek ellenére a kormányhivatalok rendkívül lassan jártak el, sokszor éveken át várakoztatva a kérelmek beadóit.

A lap idézi a Háttér Társaság egyik ügyfelét, aki négy évet várt arra, hogy hivatalos papírjaiban végre az a név szerepeljen, melyet amúgy a mindennapjaiban is használ.

A Semjén Zsolt által benyújtott javaslat ellen korábban civil és szakmai szervezetek, számos nagykövetség, az ENSZ emberi jogi biztosa és az Európai Parlament is tiltakozott, de a kormánypárti képviselők megszavazták. A módosítás értelmében az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia, akkor is, ha később valaki nemet vált.

A jogszabályi változás elvileg visszamenőleg is hatályos lett volna, azaz még a folyamatban lévő elbírálásokat is érintette volna, de ezt végül érintettek sikerrel támadták meg az Alkotmánybíróságon. A Háttér Társaság beszámolt egy ügyfelükről, akinek az elmúlt években 18 lépés történt az ügyében: beadták a kérelmet, elutasították, pert indítottak, párhuzamosan az Alkotmánybírósághoz fordultak, és így tovább.

A jogvédő szervezet szerint a kormányhivatalok számára minden adott volt, hogy lefolytassák az eljárásokat, de minden jogi lehetőséget kihasználtak, hogy elhúzzák a kérelmek elbírálását. Az újabb eljárások és kirendelt szakértői véleményezések pedig rengeteg stresszt jelentettek az ügyfeleik számára.

A Háttér Társaság adatai szerint 2018 májusa és a törvénymódosítás elfogadása, azaz 2020 májusa között 126 nem- és névváltoztatási kérelmet nyújtottak be. Ebből mindössze öt hagytak jóvá, 122-t elutasítottak vagy nem hoztak róla döntést.

„Egészen elképesztő, hogy emberek életéből évek mennek el arra, hogy küzdünk az állammal egy olyan jogért, ami húsz éven át létezett Magyarországon, és 2018-ban az Alkotmánybíróság is kimondta róla, hogy emberi jog. Ez egy embertelen és jogsértő törvény, amit vissza kellene vonni” – mondta el az rtl-hu-nak Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.