Orbán Vikor: Putyin trójai falova az EU-ban? - címmel közölt cikket a bajor közmédia weboldala. A cikk azért figyelemreméltó, mert Bajorország a legjobboldalibb, legkonzervatívabb és a Fidesszel hagyományosan a legjobb viszonyt ápoló német tartomány.

Ehhez képest az írás lényegét előre összefoglaló lid így hangzik:

"Orbán Viktor hónapok óta akadályozza az Oroszország elleni szankciókat. A kritikusai szerint a magyar miniszterelnök Putyin “kormányzója” az Unióban. Mi az oka annak, hogy Orbán ilyen közel áll Putyinhoz? És miért engedi ezt meg neki az Európai Unió?"

A cikk azzal indul, hogy a magyar miniszterelnök kritikusai szerint Orbán veszélyes kettős játékot űz, amikor szisztematikusan az Unió egységének gyengítésén dolgozik. Ezután ismertetik, hogyan szervezett Orbán nemzeti konzultációt egy álkérdésben, miközben a brüsszeli szankciókat bombaként megjelenítő óriásplakátokkal árasztotta el az országot.

De miért ennyire oroszpárti az Orbán-kormány és a médiája - teszi fel a kérdést a bajor közmédia.

A cikk két fő okot jelöl meg: a pénzt és Orbán, illetve választóinak nacionalizmusát, vagyis Kárpátalja visszacsatolásának ábrándját.

A pénz alatt a gáz- és olajszerződéseket és Paks II. ügyét értik. Kárpátaljával kapcsolatban a bajor közmédia cikke abból indul ki, hogy Orbán választási sikereihez szüksége van a határon túliak szavazataira, másfelől sok magyar választó értékeli úgy az orosz-ukrán háborút, hogy az lehetőséget nyújt a régi határok visszaállítására. Az így gondolkodók hozzáállását a cikk ebben a formában foglalja össze:

“Ha Oroszország nyeri meg a háborút, akkor mi marad Ukrajnából? A történelmi példák szerint ez esetben népszavazások következhetnek és határkiigazítások. Ezért nem szabad passzívnak maradnunk.”

A cikk ezen a ponton leszögezi, hogy a Fidesz-kormány kategorikusan kizárta, hogy egykori magyar területek visszacsatolására hajtana, de a rákövetkező mondatban már azt is odateszi, hogy Orbán tudatosan játszik rá a nacionalista érzelmekre.

A cikkben megszólaló Freund képviselő szerint nem szabad üres retorikai fordulatként tekinteni, amikor Orbán nemzetegyesítésről beszél. Ez szerinte valós veszélyt jelent, mivel a dolog nem pusztán a magyar szélsőjobboldal, hanem a Fidesz-kormány álma is. Freund ezen ponton felidézte a kormányzati terekben Nagy-Magyarország térkép előtt fényképezett Orbánt.

Azt, hogy Orbán mennyire elszigetelődött a hozzá elvben legközelebb állóktól is Európában, jól jelzi, hogy a bajor közmédiás cikkben kizárólag őt élesen kritizáló német és magyar megszólalókat idéznek. Magyar Bálint egykori SZDSZ-es politikustól azt, hogy Orbán hogyan használja önös politikai céljaira a határon túli magyarok támogatását. Dobrev Klárától pedig azt, hogy Orbán sosem válhatott volna ennyire erőssé, ha az Unió által küldött euró-tízmilliárdokból nem vásárolja fel a hazai médiát.