A karácsonyi vásárlások és az újévi leárazások idején is minden amellett szól, hogy a telefonunkkal fizessünk az üzletekben

Rendíthetetlenül tör előre a mobilos fizetés Magyarországon: a hétköznapokban egyre többen magától értetődő módon használják a telefonjukat vásárlások során. És az előrejelzések szerint nem lesz más a helyzet az ünnepi szezon idején sem: legyen szó akár a karácsonyi bevásárlásokról, akár az újévi leárazások kihasználásáról, sokan tervezik a telefonjukat elővenni a pénztáraknál.

Felmérések szerint ma már a magyar vásárlók közel negyede használ mobiltelefont a bolti fizetéseknél, és a Visa friss kutatása* szerint a mobilos fizetési módokat ismerő és okostelefonnal rendelkező

magyarok 44 százaléka tervez így fizetni a karácsonyi vásárlások idején, míg 37 százalékuk az újévi akciós időszak során is erre készül.

Arra nem nehéz válaszokat találni, hogy miért egyre felkapottabb ez a mód: a felmérések szerint a magyarok elsősorban a gyorsaság és a kényelem miatt választják az egyérintéses, telefonos fizetést. Ezek a szempontok különösen felértékelődhetnek a karácsonyi bevásárlások idején, amikor az üzletekben könnyen hosszú sorokba futhatunk bele, és miközben megpakolt zacskókat fogva manőverezünk a pénztár előtt, adja magát az úgyis mindig kéznél lévő telefonunk használata.

Szintén a már idézett kutatásból derült ki az is, hogy vannak szép számmal, akik miután egyszer már megtapasztalták a telefonos fizetés lehetőségét, utána nem szívesen mondanának le róla:

a virtuális pénztárcát kipróbáló magyarok 24 százaléka ugyanis havonta egyszer vagy még ritkábban használja csak a hagyományos plasztikkártyáját.

A telefon persze nem csak a bolti vásárlások során vált fontos eszközünkké: kutatások szerint a magyar fogyasztók

• 74%-a keres termékeket és szolgáltatásokat a telefonján,
• 69%-uk kedvezményeket és akciókat böngészik,
• 59%-uk árakat hasonlít össze és
• 62%-uk pedig fizet is vele online vásárlások során.

Az is egyre megszokottabb, hogy a felhasználók hozzáadják bankkártyájukat különféle alkalmazásokhoz. Különösen népszerűek az életrendelő, a streaming és a közlekedési alkalmazások. Ebben az esetben megfigyelhetőek a generációs különbségek is: a 18 - 24 év közötti magyarok 76 százaléka már legalább egy alkalmazáshoz hozzáadta a kártyáját.

De azért a mobilos fizetések esetében nincs szó nagyon éles generációs törésekről:

„Nemrég még nem volt jellemző, hogy valaki pénztárca vagy bankkártya nélkül induljon el otthonról. Ma ez már nem csak a Z generáció vagy a technológia szerelmesei számára mindennapos. A 45-54 éves magyar válaszadók 75%-a tisztában van azzal, hogy az üzletekben fizethet okostelefonjával, és 22% él is ezzel a lehetőséggel” – mondta el erről Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős igazgatója.

Nem csak gyors, de biztonságos is

A telefonos fizetéssel kapcsolatban rendre előkerül a gyorsaság és a kényelem szempontja, de legalább ennyire fontos az is, hogy az okostelefonnal, okosórával vagy tablettel végrehajtott Visa-fizetések pont ugyanolyan védelmet élveznek, mint bármely más Visa-kártyás tranzakció.

És ugyan valóban úgy szokás fogalmazni, hogy hozzáadjuk a bankkártyánkat a mobiltárcánkhoz, valójában nem közvetlenül a kártyaadatainkat adjuk meg ilyenkor, hanem a Visa egy egyedi számsorral (úgynevezett tokennel) helyettesíti az adatokat, azaz a bizalmas adatainkat nem lehet innen megszerezni, jelentősen mérsékelve így a visszaélések lehetőségét.

Eladni is könnyebb lesz

Szintén jelentős változást és a kiskereskedők, szolgáltatók számára könnyítést és költségcsökkenést hozhat a Tap to Phone technológia terjedése, melynek segítségével a kiskereskedők az andoridos eszközeiket könnyedén fizetési terminállá alakíthatják, és a vásárlóik így egyetlen érintéssel, kényelmesen, gyorsan és biztonságosan fizethetnek. A felmérés szerint ez a fizetési mód sokaknak szimpatikus: a magyarok 56 százaléka lenne hajlandó úgy fizetni, hogy a kereskedő telefonja működik fizetési terminálként.

*A Visa Mobilfizetési szokások 2022 kutatást a Kantar nemzetközi kutatócég készítette 2022 októberében, online adatfelvétel keretében, országonként 1000 fős, 18-65 év közötti válaszadói mintán. A felmérés a következő országokra terjed ki: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország.