Két újabb követelést fogalmazott a pedagógusok két szakszervezete

oktatás
január 19., 8:07

Két újabb sztrájkköveteléssel egészítette ki a meglévő négyet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak is megírtak levélben.

Ötödik követelésként azt kérték, hogy a sztrájkjog helyreállításának érdekében helyezzék hatályon kívül salátatörvényként elfogadott 2022. évi V. törvény 14. és 15. §- át, valamint a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítását.

Mint írják „a törvény 14. §-ában foglaltak, amelyek egy „salátatörvényben” - mindenféle egyeztetés nélkül – kerültek az Országgyűlés elé, súlyosan korlátozzák a közoktatásban foglalkoztatottak Alaptörvényben foglalt jogát. A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával. A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás célja nem lehet az, hogy a sztrájk ne okozzon semmiféle zavart a munkáltató működésében, gyakorlatilag észrevétlen legyen a külvilág számára, tekintettel arra, hogy ezáltal a sztrájknak éppen a nyomásgyakorló funkciója vész el. ”

A két szervezet szerint a sztrájkról szóló törvény módosítása azért szükséges, mert azoknál a munkáltatóknál, amelyek esetében nem törvény szabályozza a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást, a törvény 2010. évi módosításától a sztrájkjog gyakorlását korlátozza az a szabály, amely előírja, hogy a sztrájk előtt meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról azoknál a munkáltatóknál, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek, ill. megállapodás hiányában erről jogerős bírósági végzésnek kell születnie. Kiemelik, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sztrájkjog gyakorlását súlyosan korlátozta, esetenként ellehetetlenítette a sztrájkba lépés fenti feltétele, mivel a munkáltatói oldal számára időhúzásra adott lehetőséget, nem beszélve arról, hogy a Kúriát a törvényben meghatározott határidők nem kötik. Javasoljuk ezért, hogy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésébe kerüljön vissza a 2010-ben hatályon kívül helyezett, még elégséges szolgáltatásról szóló utolsó mondat: „Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik.”, valamint kerüljön hatályon kívül a törvény 4. § (3) és (4) bekezdése!

Hatodik pontként pedig a 4/2023. (I. 12.) Korm. rendelet visszavonását kérték, mivel szerintük a kormány visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt. „Erre hivatkozva írta felül rendeletével a munka világát meghatározó törvényeket úgy, hogy azoknak semmi köze sincs a háborús veszélyhelyzethez, ráadásul visszamenőleges hatállyal hozott olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a rendelet hatálybalépése előtti cselekedetet is ez alapján szankcionálhatja a munkáltató, mégpedig a legsúlyosabb módon, a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével” - írják.

„A módosítás egyben a munkavállalónak is lehetőséget ad arra, hogy a tanév végéig tanítsa a rá bízott gyerekeket.” – olvasható a rendelet indoklásában. A rendkívüli felmentés és azonnali hatályú felmondás akkor alkalmazható, ha a közalkalmazott vagy a munkavállaló jogviszonyból, ill. munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszonyt, ill. munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ha valaki ilyen súlyú kötelezettségszegést követ el, nem lehet megengedett, hogy a kötelezettségszegésről való tudomásszerzést követően még hónapokig ellássa munkakörét. Ha a munkáltató mégis úgy látja, hogy a jogviszonyt csak a kötelezettségszegés tudomásulvétele után több hónappal szünteti meg, azt bizonyítja, hogy a kötelezettségszegés nem volt olyan mértékű, amely a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetését indokolja, mivel ennek a jogviszony-megszüntetési módnak éppen az a rendeltetése, hogy a munkáltató azokat a munkavállalókat minél hamarabb eltávolítsa, akik foglalkoztatása a munkáltató működését, jelen esetben a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozást, a tankötelezettség teljesítését súlyosan akadályozza.

A kifogásolt rendelettel a jogalkotó is abba a hibába esik, hogy ezzel a rendkívüli felmentés és az azonnali hatályú felmondás alkalmazásának lehetőségét olyan esetekre is kiterjeszti, amelyek valójában nem alapozzák meg a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésének e legdrasztikusabb módját.