orosz-ukrán háború
Nem sikerült dönteni Ramsteinben az ukránoknak küldendő Leopard tankokról
2023 január 20., 16:42
„Ha a Nyugat úgy reagálna az orosz agresszióra, ahogy Magyarország esetében ‘56-ban, akkor megismétlődne Közép-Európa tragédiája”
Ukrajna honvédő háborúja és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc között is párhuzamot vontak a kijevi amerikai nagykövetség “Nézőpontok Ukrajnából” című online beszélgetésén, melyen ukrán politikai szakértők elemezték a helyzetet. Az invázió kezdetének egyéves évfordulója előtt két nappal, szerdán tartott panel leginkább a hidegháborús helyzet élesedéséről szólt.
Az utóbbi egy évben a háború megrázta a világ demokratikus részének közvéleményét, mondta Oriszia Lutszevics, a londoni Chatham House szakpolitikai intézet Ukrajnával foglalkozó programjának vezetője. Európa területén ilyen “brutális, teljes körű háborút nem éltünk át a második világháború óta. Az orosz hadsereg egész ukrán városokat rombol a földig egyfajta felperzselt föld stratégia részeként”, mint Szíriában is tette. Szerinte a háború egyértelművé tette, hogy Ukrajnának integrálódnia kell “a transzatlanti gazdasági és katonai rendszerbe”, hogy bebiztosítsa jövőbeli boldogulását és biztonságát Moszkvával szemben.
A háború február 24-i évfordulójára Lutszevics szerint Putyin stratégiai befolyása egyértelműen meggyengült világszerte. Oroszország egyre inkább függővé válik Kínától, a nyugati, demokratikus világban pedig magára maradt. “Putyin egyértelműen túlbecsülte”, hogy mire képes hadserege, és alábecsülte az ukrán nép ellenálló képességét, valamint alábecsülte a nyugati demokráciákat is, amelyek egységesen felléptek Ukrajna támogatására.
A hidegháború óta nem látott nyugati katonai összefogás
A kilenc éve tartó orosz-ukrán háború utóbbi egy évének, a totális háború szakaszának meghatározó fejleménye, hogy a hidegháború óta nem tapasztalt egységbe tömörült több mint 50, nem csak NATO-tag ország Ukrajna katonai támogatására, az orosz agresszióval szemben, mondta Lutszevics. Ukrajna szövetségesei rendszeresen találkoznak is, hogy koordinálják a fegyverszállításokat, ilyen nagyszabású találkozó volt a januári ramsteini is.
A háború utóbbi egy éve a NATO egységét is megerősítette, folytatta Lusztevics. Az USA vezetésével elindult a szövetség keleti szárnyának katonai megerősítése, és a háború nélkül nem kérte volna csatlakozását az oroszokkal való stabil kapcsolat érdekében függetlenségére hagyományosan ügyelő Finnország és Svédország sem.
Az utóbbi egy évben Európa is felismerte a védelmi képességek fejlesztésének fontosságát is, mert bebizonyosodott, hogy ez is szükséges a nemzetközi jogon alapuló béke fenntartásához, fogalmazott Lutszevics. Ebben fontos fordulópont Németország Kremllel kapcsolatos álláspontjának “megbukása”, vagyis bebizonyosodott, hogy a kereskedelem és a párbeszédre nyitottság nem tartja kordában, pláne nem mérsékli az orosz fenyegetést.
Emellett a csendes-óceáni térség Kína terjeszkedését ellenző országainak biztonsági együttműködése is megerősödött a teljes körű háború kezdete óta. “Ne feledjük, hogy Kína közelről figyeli a háború kimenetét, hogy milyen elhivatott a nyugati szövetségi rendszer Oroszország megfékezésében, és hogy milyen árat kész fizetni ezért” - mondta a szakértő.
Lutszevics szerint az orosz háború esetleges kudarca elindíthatja Putyin autokrata uralmának végét is. Az orosz elnök rezsimjét fenyegeti a belső instabilitás, és “elszabadított egy olyan folyamatot, aminek még nem lehet tudni, milyen kaotikus következményei lesznek a hatalmára nézve”.
Háború és demokrácia
Dmitro Tuzsanszkij, az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézet igazgatója szerint ez a konfliktus a geopolitikai küzdelem mellett a demokratikus értékekről, az állampolgárok szabad döntéshez való jogáról szól, amelyben egyre határozottabb választóvonal rajzolódik ki az európai demokráciák és a keleti autokráciák között. Szerinte a katonai és gazdasági támogatás egyben az ukrán állampolgárok jogainak érvényesítését segíti, mivel az ukránok választások útján és a harctéren is egyértelművé tették, hogy a nyugati demokratikus országok rendszerébe szeretnének tartozni.
A háború megerősítette az ukránok közös identitását, és politikai értelemben is erősebb nemzetté kovácsolta őket. “Megbukott az az orosz propaganda, hogy Ukrajna egy megosztott és mesterséges nemzet”, az utóbbi egy évben bárki megbizonyosodhatott arról, hogy az orosz agresszió “egy szuverén nemzet és a nemzetközi jogok elleni támadás”, mondta Tuzsanszkij.
Szabadságharc akkor és most
Tuzsanszkij szerint több értelemben hasonlít az ukrajnai orosz invázió a közép-európai országok szovjet megszállásához. Úgy gondolja, hogy a 2014-es ukrán Euromajdan tüntetéssorozat, amely elüldözte Viktor Janukovics moszkvapárti elnököt, valamint az orosz megszállás elleni háború rímel az 1956-os magyar forradalom kirobbanására, és az azt követő szabadságharcra. Ha a Nyugat úgy reagálna az orosz agresszióra, ahogy Magyarország esetében ‘56-ban, akkor megismétlődne “Közép-Európa tragédiája”. “Egy független, kulturálisan és értékei szerint Nyugathoz tartozó országot rabolna el Oroszország” - fogalmazott. Szerinte az ukrajnai orosz invázió évfordulója történelmi pillanat, amikor Közép-Európa országainak újra kell gondolniuk önmagukat. Tuzsanszkij szerint a demokrácia globális leépülése közepette az a kérdés, hogy az országok az összezáró nyugati demokráciákhoz, vagy a szuverén nemzetek kárára terjeszkedő keleti autokráciához akarnak tartozni. Magyarországot kiemelve azt mondta, hogy a közép-európai kormányok számára “itt az idő, hogy észrevegyék, a hibrid rendszereknek nincs jövőjük Európában.”
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.