Az év elején indult a Mave nevű dél-koreai lánybanda karrierje, rengetegen rajonganak értük. Januárban az ország egyik legnépszerűbb TV-s zenecsatornáján előadták első, Pandora című számukat, ami azóta Youtube-on is elérte a 20 millió megtekintést. A zenekar első pillantásra úgy nézhet ki, mint bármelyik K-pop együttes: csakhogy a valóságban nem léteznek.A Mave valóságos megjelenésű tagjai, Siu, Zena, Tyra és Marty virtuális popsztárok. Számaik, táncaik és interjúik digitális művészek és mesterséges intelligencia (MI/AI) művei. Nevük a Make New Wave (Kelts új hullámot) rövidítése - céljuk minimum a koreai popzene-ipar forradalmasítása.
A virtuális popsztárok nem most bújtak elő Pandóra Szelencéjéből, és nem is csak a Távol-Keleten hódítanak. Az viszont új, ahogyan egyre inkább elmossák a határt az analóg valóság és a virtuális tér között. A kiberpopsztárokat az utóbbi években a filmekből és videójátékokból régóta ismert CGI technológia és az AI segítségével egyre természetesebb vonásokkal tudják felruházni a fejlesztők. A Mave tagjai egyre inkább kezdenek hasonlítani az igaziakra: történetük és személyiségük van, tömegek hallgatják és követik őket a képernyőkön, időről időre posztolnak a közösségi médiában, vagy éppen nagy cégek szponzorációit zsákolják be.
K-pop és kiberpunk-rajongók itt tudnak elmerülni a tagok életének részleteiben. Facebookon nem mennek olyan nagyot - lehet, mert már az a múlté? -, de Instagrammon közel 200 ezer követőjük van. A Szárnyas fejvadász városképéhez hasonló környezeteben játszódó Pandora videóklip pedig így néz ki:
„Nem hiszem, hogy van határ a valóság és a virtualitás között, ezért szabadon tervezünk találkozni a rajongóinkkal, bárhol is legyenek!” - mondta Siu egy interjúban. De azért még a klipben az éneket és a koreográfiát valódi előadók készítették, és valós idejű 3D-s mozgásrögzítő technológiával hívták éltre, megszólalásaik mögött pedig emberi forgatókönyvek húzódnak meg.
Nyugati vizekre evezve egy másik nagy virtuális popipari dobás, hogy felhúztak egy stadiont Észak-Londonban, ahol 2022 májusa óta rendszeres időközönként koncertezik az ABBA Voyage: a világot térdre borító svédek 1977-es, a világ csúcsán álló önmaguk alapján életre keltett virtuális avatárjainak ABBA-ja.
Még ha a technológia jelenlegi állása nem is teszi lehetővé, hogy a digitális popcsillagok fellázadjanak az emberiség ellen, azért az mégis érdekes lehet, ahogy ezek a projektek betekintést nyújtanak a popipar valóságos/virtuális határokat döntögető jövőjébe.
A ma virtuális popsztárjainak elődeit egészen a múlt század közepéig lehet visszakövetni, amikor az első animált karakterek túlléptek a TV képernyőjén, hogy lemezeket adjanak ki a való világban.
Az egyik első példa a 60-as évek legvégéről a The Archies, egy népszerű zenés rajzfilmsorozat szereplőiből álló zenekar. A banda a máig nagyjából az egész világ által ismert Sugar, Sugar (Honey, Honey) kezdetű dalával 1969-ben letaszította a Rolling Stones-t az amerikai toplista éléről.
Egyébként ekkoriban több rajzfilmzenekar is nemzetközi lemezsikereket ért el, köztük olyanok, mint az Alvin és a Mókusok.
Aztán pár évtized múlva, az internetkorszak hajnalán érkezett el a Gorillaz ideje (a fenti közcím a Plastic Beach című ikonikus albumukra utal). Az 1998-ban alapított Gorillaz Damon Albarn - a Blur élén a 90-es évek britpop hullámának egyik legmeghatározóbb frontembere - és Jamie Hewlett illusztrátor közös művészeti projektje, amit akkor a világ első virtuális bandájaként hirdettek. A banda legfőbb innovációja az volt, hogy elkezdtek élő koncerteket adni, a karaktereket hologramokként vetítve ki a színpadon.
A Gorillaz azóta is időről időre átlépi a határt a digitális- és analóg világ között. Például amikor a 2000-10-es évek popkultúráját magába sűrítő, MTV Cribs műsorában - amelyben máskor igazi sztárok vezették körbe lakásaikban a stábot - a zenekar tagjai is bevezették a közönséget stúdiójukba. Emellett a Gorillaz alapműködése, hogy a 2D (ének, billentyű) Murdoc Niccals (basszer), Noodles (gitár, billentyűk, ének) és Russell Hobbs (dobok) virtuális felállás folyamatosan valós előadókkal kollaborál.
Albarn azóta is újra és újra sikeresen találja fel zenéjét a Gorillaz-on keresztül, a banda nyolcadik, Cracker Island című albumát idén februárban adták ki. Az új lemezhez a New York-i Times Square-en egy nagyszabású alternatív valóság eseményt is csináltak, amiben a bandatagok a manhattani felhőkarcolók között hesszeltek és zenéltek:
A Gorillaz még a közösségi média és az influenszerkultúra ideje előtt robbant be, ami aztán a virtuális influenszerek és zenészek új generációját hívta életre.
Akit a digitális sztárok úttörőjeként még mindenképp meg kell itt említeni, az Hatsune Miku. A Vocaloid szintetikus énekhang-szoftver megszemélyesítéseként látott napvilágot 2007-ben, aki megveszi az ő karakterével reklámozott programot, az utána úgy használja és módosítja a hangot, ahogy akarja. Mikunak a Youtube 2006-os indulása nem is jöhetett volna jobbkor, a közösségi videómegosztót gyorsan milliónyi, az ő hangjával készült dal árasztotta el. 2009-re már annyira híres lett az interneten, hogy azóta telt házas élő koncertekkel járja körbe a világot, szerepelt már Pharell Williams videóklipjében, 2014-ben pedig ő rúgta be egy szettjével Lady Gaga világ körüli turnéját.
(via Reuters; Forbes.com; Virtualhumans; DW)