Veszteségbe lökte az extraprofitadó a nagy kereskedelmi multik többségét

Egyre súlyosabb csapást jelent a kereskedelmi multiláncoknak az extraprofitadó: a 24.hu összesítése szerint 2020-ban még csak a nyereség mértékét és az osztalékkifizetést vethette vissza a sávosan bevezetett adó, tavaly már a nyereségek is odalettek. 2022-re ugyanis a hat nagy kereskedelmi láncnak közel 130 milliárd forintot kellett befizetnie különadó formájában a költségvetésbe, miközben az energiaköltségek is jelentősen nőttek.

Érdekesség, de pont ugyanebben az időszakban lett rekord mértékben, Európában is kirívóan drága az élelmiszer, de a kormány szerint nincs összefüggés a két tényező között.

A lap összesítése szerint a Spar Magyarország tavaly 766,2 milliárd forintos nettó árbevételt hozott össze, ami 15,4 százalékos növekedést jelent, a cég adózott eredménye mínusz 13,1 milliárd forint lett. A Sparnak tavaly 26,7 milliárd forintnyi különadót kellett befizetnie.

A cégcsoport tavaly két új szupermarketet nyitott és bezárt hét üzletet, év végén összesen 375 üzletben 13210 embert foglalkoztattak, 418-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Az Auchannál a nettó árbevétel is csökkent tavaly 279 millió forinttal, 354,1 milliárd forintra. Adózott eredményük mínusz 1,8 milliárd forint lett, ez 9,9 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt tavaly az áramköltségük, 7,1 milliárd forintra, és 12,6 milliárd forintnyi extraprofitadót kellett befizetniük.

Ugyanúgy 24 boltjuk működik Magyarországon, mint az előző évben, de 465 emberrel kevesebbet, 5817-et foglalkoztatnak.

A Penny-Market Kereskedelmi Kft. bevétele nagyot, 83 milliárd forinttal 404,6 milliárd forintra nőtt, de adózott eredményük így is negatív lett, 155 millió forint mínuszban zártak. Előző évben még 4,4 milliárd forint nyereségük volt. Nekik 13,1 milliárd forintnyi különadót kellett befizetniük. 228 üzletük van, és 79 új ember dolgozott náluk tavaly, összesen 4531 embert foglalkoztatnak.

Ágazati különadóként 13,1 milliárd forintot kellett befizetniük, 7,6 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Közüzemi díjaik összege a harmadával nőtt, 3,6 milliárd forintra.

Az Aldi bevétele nagyot nőtt tavaly, 417 milliárd forintra, ami 100 milliárd forintos növekedést jelent, és még mindig nyereségesek: tavaly 5,97 milliárd forint volt az adózott mérlegük, míg egy évvel korábban 8,5 milliárd. Mindkét évben az eredménytartalékba került a többlet, nem fizettek osztalékot. 13,3 milliárd forint különadót kellett befizetniük tavaly, és 10 új üzletük nyílt,valamint 383-mal több embert foglalkoztatnak, összesen 4165-öt.

A Tesco és a Lidl mérlege évközi, ezért július végére várható. De azt lehet tudni, hogy a Tescónak tavaly 25 milliárd, míg a Lidlnek 36,9 milliárd forint különadót kellett megfizetnie.

Energiaköltségük majdnem a háromszorosára emelkedett, közelítve a 6,2 milliárd forinthoz. Kiskereskedelmi különadót, illetve extraprofitadót az FMCG-rangsor alapján 13,3 milliárd forintot fizettek.