Újabb koronavírus-hullámok jöhetnek, Magyarországnak pedig még mindig nincs 2023-ra covid elleni védőoltás-ajánlása

El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe - vallja Oroszi Beatrix epidemiológus, aki a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy a legrosszabb, amit egy ország most tehet, hogy hátradől, és úgy tesz, mintha a koronavírus elvonult volna, a fenyegetés ugyanis nem múlt el.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója szerint nem árt az óvatosság, mert nem tudjuk, hogy ez az átmeneti idő, amiben most vagyunk, a járványügyi helyzet stabilizálódása felé vezető út, vagy jöhet még olyan új variáns, amelyik súlyosabb megbetegedést okoz.

Épp ezért mondta azt is Oroszi, hogy: „Magyarországnak még nincs 2023-ra COVID-19 elleni védőoltási ajánlása, de nagyon várjuk, hogy legyen.” Az epidemiológus elmondta, hogy az elmúlt időszakban molekuláris vizsgálatra küldött légúti mintákból izolált vírusok alapján azt látták, hogy „az elmúlt szezonban legalább négyszer volt a SARS CoV-2 esetében domináns alvariáns-váltás”.

„2022 nyár végén még az omikron BA.1/BA.2 alvariáns volt a domináns, majd a szezon folytatódott a BA.5-tel, 2022. 50-51. hetében átvette a dominanciát a BQ.1, és január elején egyre gyakrabban volt kimutatható az XBB.1 alvariáns. Mindez sok kicsi járványhullámot okozott. Úgy is mondhatnám, hogy a jövőben is könyörtelenül jönni fog az egyik hullám a másik után” – mondta Oroszi, aki szerint „az új domináns alvariánsok az előzőhöz képest egy kicsit gyorsabban terjednek, vagy jobb az immunelkerülő képességük, vagy mindkettő. Ezért előfordulhat, hogy néhány hónap különbséggel valaki kétszer is megbetegszik”.

Beszélt arról is, hogy miért utasították el sokan Magyarországon a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákat, miközben az országban hagyományosan nagy a védőoltások elfogadottsága. Szerinte „hiába vannak jó rendszereink, ha az emberek elvesztik a hitüket abban, hogy a tanácsok az ő javukat szolgálják”.

„Magyarországon a vakcinák társadalmi elfogadottsága, főleg a gyermekkori oltásoké, valóban igen magas, ezért is különösen fájdalmas az, hogy az emberek harmada nem választotta ezt a védekezési módszert, így a COVID-19 elleni átoltottságunk több mint 10 százalékkal marad el az EU-s átlagtól. Influenza ellen pedig csak minden ötödik 65 éven felüli ember oltatta magát 2021-ben Magyarországon, miközben a WHO célkitűzése legalább 75 százalék. Arra lenne szükség, hogy visszanyerjük az emberek bizalmát. Bármiféle népegészségügyi intézkedést hozhatunk, ezzel fogunk szembesülni.”

A védőoltások lehetséges mellékhatásaival illetve hosszú távú következményeivel kapcsolatban elmondta, hogy magyarországi adatokat nem, látott, csak az Európai Gyógyszerügynökség adatait látta, akik „a pandémia intenzív védőoltási kampány-időszakában legalább 50 jelentést tettek közzé”.

„Az EU-ban több mint egymilliárd COVID-19 elleni vakcinát adtak be. Nagyon sok adat áll rendelkezésre, és ez alapján egyértelmű, hogy az oltást követő nem várt események alapvetően enyhék, mint pl. fájdalom az oltás helyén. Nyilván vannak egyéni különbségek, de ezek a tünetek 1-2 napon belül maguktól elmúlnak. Rövid távú súlyos mellékhatás az anafilaxia (azonnali allergiás reakció), egymillió beadott dózis beadására számolva átlagosan 5-10 ilyen reakció fordul elő, ami megfelelő orvosi ellátással gyógyítható. Ezért amikor valaki megkapja az oltást, 15-30 percig az oltóponton kell maradnia, mert ha ilyen reakció jelentkezik, az jellemzően az oltás után rövid időn belül történik meg. Bizonyos oltóanyagokkal történő oltást követően igen ritkán fokozott érrögképződést, szívburok, vagy szívizomgyulladást is leírtak, ami jellemzően az oltást követő rövid időn belül történik meg. Bizonyos oltóanyagokkal történő oltást követően igen ritkán fokozott érrögképződést, szívburok, vagy szívizomgyulladást is leírtak, ami jellemzően az oltást követő hat héten belül alakulhat ki, és megfelelő kezeléssel gyógyítható. Ezek a megbetegedések védőoltás nélkül is jelentkezhetnek, ezért nehéz megmondani, hogy a védőoltással való egybeesés csak a véletlen műve-e” – mondta Oroszi, aki szerint ha ezeket összehasonlítjuk a koronavírus kockázataival, láthatjuk, hogy „a védőoltás okozta kockázat sokkal kisebb”.

„Világszerte a lakosság körülbelül kétharmada, az EU-ban a lakosság háromnegyede be van oltva, ha egyéb súlyos mellékhatás lenne, arról bizonyára tudnánk, mert az elmúlt időszakban fokozott figyelem irányult erre a kérdésre. A rendelkezésre álló rengeteg adat alapján kijelenthető, hogy a COVID-19 elleni vakcinák nagyon biztonságosak.”