A Tokaj-Hegyalja Egyetemnek nem kell aggódnia, hogy lesz-e pénz vécépapírra: nappali tagozatos hallgatónként 2 milliárdos támogatást kaptak

75,5 milliárd forintos pénzbeli juttatást ítéltek meg 2021–2022 fordulóján a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak körülbelül fél évvel az egyetem megalapítása után. A támogatásról szóló döntés idején az egyetemnek még csak 38 nappali tagozatos hallgatója volt és körülbelül ugyanennyi oktatója, ezért a 24.hu számításai szerint a támogatás hallgatónként és oktatónként is körülbelül kétmilliárd forint volt.

A lap úgy tudja, hogy a 2022-es éves beszámolók alapján a pénz túlnyomó részét, 58,6 milliárd forintot éven túli lejáratú állampapírban, 7,7 milliárd forintot diszkont kincstárjegyben, 9 milliárd forintot pedig maradvány vagyonjuttatásként tartja az alapítvány, tehát egy év alatt nem nyúltak hozzá, de már csak a kamatból is 4,3 milliárdos bevételhez jutnak.

Azt nem lehet tudni, hogy az alapítvány pontosan mire kapta a 75,5 milliárd forintot, de két dolog biztos:

• nem az egyetemi feladatok ellátására, mert arra évenként 1 milliárd 670 millió forintot kapnak az államtól,
• és nem is a vagyonkezelő alapítvány működtetésére, mert arra évi 400 milliós támogatás jár.

Az alapító okiratban az szerepel, hogy az alapító (a kormány) a vagyon növelése érdekében adta a pénzt „az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében”. Ebbe pedig elég sok minden beletartozhat, például akár sportesemények is.

Az egyetem kuratóriuma nem reagált a 24.hu megkeresésére, amikor arról kérdezték őket, hogy mire kapták a pénzt.

2022 elején, vagyis a 75,5 milliárd forintos vagyonjuttatás után nem sokkal, 38 nappali tagozatos tanulója volt az egyetemnek (215 levelezős hallgató mellett), és 43 státuszban levő oktató tanított az egyetemen. Így jön ki a fejenkénti kétmilliárdos támogatás. Összehasonlításképpen, a legnagyobb állami egyetem, az ELTE 2022-ben 62 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott, amiből 35 ezer hallgató oktatását kellett menedzselni. A Tokaj-Hegyalja Egyetem hallgatói létszáma ehhez képest 253 volt, a felvehető hallgatók maximális száma 759 lehetne.

Frissítés 18:25

Cikkünk megjelenése után a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány Titkárság az alábbi tájékoztatást adta:

„A mai napon megjelent cikkükkel kapcsolatban ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány tavaly év elején állampapír és kincstárjegyek formájában nem részesült 75,5 milliárd forintos pénzbeli vagyoni juttatásban: Alapítványunk 2021-ben kapott 65 milliárd Ft pénzbeli vagyoni juttatást a Tokaj-Hegyalja Egyetem hosszú távú, stabil működésének biztosítása érdekében.

Mivel a szóban forgó vagyonjuttatás feltétele az volt, hogy az Alapítvány a 65 milliárd Ft forrást állampapírba fekteti és abban tartja, természetesen ennek megfelelően járunk el.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2021. augusztus 1-jén létrejött Tokaj-Hegyalja Egyetem víziója kettős: egyrészt Magyarország elsőszámú, nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú, unikális szőlészeti és borászati képzőhelyévé; másrészt Sárospatak és térsége tudásszolgáltató platformjává válni, hozzájárulva ezáltal Tokaj-Hegyalja népességmegtartó-erejének növeléséhez. Az Egyetem elsődlegesen a szőlészeten és borászaton, a Comeniusi értékeket hordozó pedagógusképzésen, valamint a (bor)turizmushoz és gasztronómiához kapcsolódó gazdálkodási stúdiumokon keresztül biztosítja a helyi közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, a hazai, nemzetközi kulturális és szakmai szereplők számára.

Ennek tükrében az állampapírok után járó hozamot az Alapítvány részben a Tokaj-Hegyalja Egyetem mint Magyarország legfiatalabb felsőoktatási intézményének működésére, szakmai fejlődésére, versenyképessé tételére és nemzetközi beágyazódásának elősegítésére fordítja; részben pedig a felelős gazdálkodás szellemében – állampapír és bankbetét formájában – újra befekteti.

A vízióból kiolvasható, hogy nemzetközileg versenyképes intézményt kell felépíteni, és növelni kell a térség munkaerő-megtartó erejét. Mert olyan – nagyon nehéz – terepről beszélünk, ahonnan a fiatalok elköltöznek, és ahol a felsőoktatási intézmények a megszűnés szélére sodródtak.

A kihívás nem hétköznapi. Jó trükk az Önök részéről az alapítás idején érvényes hallgatói számokra vetíteni az egyetem hosszú távú finanszírozására megítélt összeget, de nem korrekt. Ez az összevetés csak akkor állná meg a helyét, ha az egyetemet fenntartó alapítvány elköltené a rendelkezésére bocsátott összeget. De, mint azt Önök is írják, az állampapírban tartott pénzek nem csökkentek, hanem növekedtek – miközben tavaly 17 ország szakemberei részvételével nemzetközi kongresszust tartottunk, számos külföldi egyetemmel együttműködést építettünk ki, a dijoni intézménnyel közös Wine Business Schoolt hoztunk létre, szisztematikus szakmai és marketing munkával a hallgatói érdeklődést 3-400 százalékkal növeltük az elmúlt egy évben.

Még a munka elején tartunk, építkezési szakaszban vagyunk. De jó irányba megyünk. Többek között olyan kutatói és oktatói bázist kell létrehoznunk, és Tokaj-Hegyaljára telepítenünk, amely garantálja a minőségi munka színvonalát, és lehetővé teszi céljaink elérését.”