Először ismerhetik el az ausztrál őslakosok jogait az ország alkotmányában

Hétfőn törvényben rendelkezett az ausztrál szenátus arról, hogy népszavazást kell tartani az országban az őslakosok jogairól. Ezzel az alkotmányban ismernék el azokat. Eddig ez nem volt így a kontinensnyi országban. 52-en szavaztak mellette, 19-en ellene, így abszolút többséggel fogadták el a népszavazási kezdeményezést. Ausztráliában amúgy 1999 óta nem tartottak népszavazást, akkor az ausztrálok többsége elutasította, hogy köztársasággá váljon az ország.

„A parlamentek törvényeket hoznak, de a történelmet az emberek írják" - mondta Anthony Albanese miniszterelnök a törvényjavaslat elfogadása után tartott sajtótájékoztatón. A népszavazásra várhatóan az év végén kerül majd sor.

Az ausztrál őslakosok, akik Ausztrália közel 26 milliós lakosságának mintegy 3,2%-át teszik ki, a legtöbb társadalmi-gazdasági mutatóban az országos átlag alatt maradnak, és az alkotmányban nem szerepelnek. Szavazati jogot is csak az 1960-as években szereztek.

Ausztráliában nehéz elérni az alkotmánymódosítást. A kormánynak kettős többséget kell szereznie a népszavazáson, ami azt jelenti, hogy országszerte több mint 50 százaléknyi választópolgárnak, és a hat államból legalább négyben a választók többségének támogatnia kell a változtatást.

Az alkotmánymódosítást ellenző csoportok azzal érveltek, hogy az eltereli a figyelmet a gyakorlati kérdésekről, és hogy faji alapon megosztaná az ausztrálokat.

„Ha az igen szavazat sikeres lesz, örökre megosztottak leszünk" - mondta Jacinta Nampijinpa Price szenátor, az őslakosok ügyeiért felelős ellenzéki szóvivő. Az ellenzéket vezető Liberális Párt arra kéri az embereket, hogy szavazzanak nemmel a népszavazáson.

(Reuters)