Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette a Harvard Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem által használt, az etnikai hovatartozást figyelembe vevő felvételit. A két tekintélyes iskolában alkalmazott, a diákság etnikai változatosságát fenntartani hivatott programot gyakran használtak a fekete, latino és más alulreprezentált kisebbségi csoportok számának növelésére.
A programmal szemben azonban a bíróság a Students for Fair Admissions nevű csoport javára döntött, amit egy pozitív diszkrimináció ellen kiálló aktivista, Edward Blum alapított. Blum rendre fellebbezett a fenti felvételi rendszert megerősítő, alsóbbrendű bírósági határozatok ellen. Így jutott a Legfelsőbb Bíróságra az ügy,
A konzervatív többségű bíróság 6:3 arányban döntött az Észak-Karolinai Egyetem ellen és 6:2 arányban a Harvard ellen. (Ketanji Brown Jackson liberális bíró nem vett részt a Harvard-ügyben.)
John Roberts főbíró azt mondta, „a Harvard és az UNC felvételi programjai nem egyeztethetők össze” az amerikai alkotmány 14. kiegészítésében szereplő, az egyenlő bánásmód elvét kimondó klauzulával.
Roberts azt mondta, hogy a hallgatókat „egyénként szerzett tapasztalataik alapján kell kezelni, nem faji alapon. Sok egyetem túl régóta éppen az ellenkezőjét tette. És ezzel tévesen arra a következtetésre jutottak, hogy az egyén identitását nem a kihívások, a felépített készségek vagy a tanulságok jelentik, hanem a bőrszín. Alkotmánytörténetünk nem tolerálja ezt a választást.”
„Ugyanakkor – amint abban minden fél egyetért – ebben a véleményben semmi sem értelmezhető úgy, hogy az egyetemeknek megtiltja, hogy figyelembe vegyék a jelentkezők érveit arról, hogy a faj hogyan befolyásolta az életüket, akár diszkrimináción, inspiráción vagy egyéb módokon keresztül” – mondta Roberts.
Sonia Sotomayor liberális bíró a különvéleményében kijelentette, hogy a döntés „kiforgatja” az egyenlő védelem alkotmányos garanciáját, és tovább erősíti az etnikai egyenlőtlenséget az oktatásban. Elena Kagan liberális bírónővel együtt azt írta, a Legfelsőbb Bíróság útjában áll a fejlődés, és több évtizeddel veti vissza azt. „A bíróság alkotmányos alapelvként rögzíti a színvakság felületes szabályát egy endemikusan szegregált társadalomban, ahol a faj mindig is számított és számít továbbra is” – közölte Sotomayor.
Blum csoportja a 2014-ben benyújtott perekben azzal vádolta a UNC-t, hogy diszkriminálta a fehér és ázsiai-amerikai jelentkezőket, a Harvardot pedig az ázsiai-amerikai pályázókkal szembeni elfogultsággal vádolta. A Fair Admissions hallgatói szerint az, hogy a UNC, egy állami egyetem, olyan felvételi politikát fogad el, ami etnikailag részrehajló, sérti az alkotmány 14. módosítása értelmében a törvény egyenlő védelmére vonatkozó garanciát. (Reuters)