Megváltozó médiafogyasztási szokások: íme a KSH címadás-forradalma

gazdaság
2023 augusztus 08., 17:24

A statisztikai hivatal havonta közli, hogyan alakultak a fogyasztói árak az előző hónapban éves és havi összevetésben, ezen belül mennyi volt egyes termékcsoportokban (élelmiszer, energia, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek stb.) az infláció, továbbá hogyan alakult a mag- és a nyugdíjas infláció.

Ezek az adatközlések évek, ha nem évtizedek óta puritán egyszerűség, mondhatni: szürke és unalmas címekkel jelennek meg. Évi tizenegyszer úgy, hogy „X%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest”, és évente egyszer, január közepén úgy, hogy „Decemberben X%-kal, [adott] évben átlagosan Y%-kal nőttek az árak”. Így volt ez nemcsak idén eddig, vagy tavaly és tavalyelőtt (itt 2021. januárig nézheti vissza a gyorsjelentések címeit), de például 2018 júniusában vagy 2017 januárjában is.

De az idők szelének viharos múlását, hogy szép képzavarral éljünk, a KSH-ban is felismerték. Még a minőségi szórakoztatás csimborasszója, a Barátok közt is el tudott halványulni úgy a 9900. rész környékén, és miután képtelen volt a megújulásra, e is fellegzett neki. A Központi Statisztikai Hivatalban valószínűleg nem akartak beleszürkülni az évtizedek megszokásába, így a júliusi inflációról szóló jelentés új utakra tért. Nézzék csak!

„17,6%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9%-kal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva” – mennyivel informatívabb, mennyivel tartalmasabb ez a cím. Kiemelnek egy kis információmorzsát, ami újszerű, ami figyelemfelkeltő, ami izgalmas.

Lehetett volna persze eddig is ilyen, januárban például az, hogy „Közel harmincéves csúcson az árak emelkedése”, vagy az, hogy „44%-on az élelmiszerek árának emelkedése”, vagy márciusban az, hogy „Egy év alatt 74%-kal drágult a tojás”. De ha csak most jutott eszükbe, hát most jutott eszükbe. És bár lehetett volna olyan elkeserítő tényeket is címbe tenni, hogy „47,2 százalékos volt a gázáremelés” vagy hogy „Egy hónap alatt 9,6%-kal nőtt a belföldi üdülések ára”, a KSH inkább a rogáni kommunikációs politika útját választotta. Aztán ki tudja, talán még egy Balásy Gyula-kampányt is fel lehet húzni erre a 0,9 százalékra – amivel az élelmiszerinflációnk (júliusban 23,1 százalék) talán már csak kétszerese lesz az európai átlagnak.

Kiemelt videóink