Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta kevés európai uniós kormányfő fotózkodott orosz zászló előtt, mosollyal az arcán. Az atlétikai vb és az augusztus 20-i állami ünnepség apropóján keleti diktátorokat és illiberális vezetőket, úgy is mint „politikai barátait” Budapestre invitáló Orbán Viktor igen.
Ez a „politikai barát” a hétvégén Budapestre látogató politikusok névsorában sem akárki: Rusztam Minnyihanov ugyanis a háború kezdete óta az Európai Unióba látogató legmagasabb rangú orosz tisztviselő, a Tatár Köztársaság nevű orosz tagállam vezetője. Idén januárban feketelistára tette őt az Egyesült Államok, majd májusban benne volt abban a 71 főben, akire az Európai Unió akarta kiterjeszteni a szankciókat. A 71-ből három ember, köztük az ukrán gyerekek erőszakos elhurcolásának támogatásával vádolt Minnyihanov szankciós listára vétele ellen azonban tiltakozott az egyik EU-tagállam – igen, Magyarország.
A tatár vezető – akit Orbán egyébként már 2016-ban is vendégül látott Budapesten – a nyugati sajtóértesülések szerint nemcsak Orbánnal találkozott, hanem tárgyalt Erdoğan török elnökkel és Tamím bin Hamad ál-Száni katari emírrel is. Méghozzá arról, hogy Katarral és Törökországgal olyan megállapodást írjanak alá, amely felgyorsítja az Afrikába irányuló gabonaexportot, és abból kizárja Ukrajnát – írja a Telegraph.
A lap felidézi, hogy miután júliusban meghiúsult az ENSZ által megtárgyalt megállapodás, amely lehetővé tette az ukrajnai gabonaexportot, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta: Oroszország fedezni tudja az Afrikába irányuló export kiesését. A potenciális budapesti megállapodás a Telegraph szerint úgy szólna, hogy Törökországot használná Moszkva a teherhajók fő üzemeltetőjeként, Katart pedig pénzügyi kezesként. A felvetésre, hogy Ukrajna nélkül valósuljon meg a gabonaexport, Zelenszkij felháborodva úgy reagált: egy ilyen szerződés csak arra ösztönözné Moszkvát, hogy még több ukrán gabonát lopjon el.