Nem, nem a geotermikus erőművektől rengett a föld Békésben

Augusztus végén bő egy hét alatt közel száz földrengés történt Békésben, amiből több akkora volt, hogy azokat már a helyi lakosság is érzékelte. Aszódi Attila, a BME professzora erre reagálva felvetette, hogy emberi tevékenység is közrejátszhatott a földrengések létrejöttében, a földgáztermelő kútfúrások mellett felelőssé téve a békéscsabai és mezőberényi geotermikus létesítményeket, elriasztó példaként egy 2006-os bázeli példát hozva.

A probléma a Másfélfok cikke szerint ezzel az, hogy a svájci példában szereplő, valóban nagyobb földrengéskockázatot jelentő technológia egyáltalán nincs jelen Magyarországon, a vádolt békési erőművek hagyományos kétkutas geotermikus rendszerek, amelyeknél a földrengéskockázat legtöbbször minimális.

Aszódi állításaival szemben Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus a Telexen azt írta, hogy minden mérés és szakértői vélemény abba az irányba mutat, hogy nem emberi tevékenység okozta a békési földrengéseket, hanem természetes úton kialakuló földmozgásokról volt szó. Harangi több olyan külföldi példát is említett, ahol valóban hozzájárult az emberi tevékenység földrengés kialakulásához, köztük azt a bizonyos 2006-os bázeli példát is. Később a geotermikus fúrásokat végző MVM is cáfolta Aszódi állításait.

Jelenleg is számos kutatás folyik világszerte, hogy hogyan lehetne még hatékonyabbá és még biztonságosabbá tenni a geotermikus energia használatát, írja a Másfélfok, hozzátéve, hogy addig is a földrengésveszély tekintetében nyugodtan támaszkodhatunk a hagyományos, termálvízalapú hasznosításra, ami hazánkban kimagasló potenciállal rendelkezik. Ráadásul ez a távhőszolgáltatás és települések számára a földgázhasználat alternatíváját adja. Meglátásuk szerint „egy olyan energiaszegény és importfüggő országban, mint Magyarország, nagy hiba volna erről lemondani.”A geotermikus energiáról általánosságban elmondható, hogy időjárástól és napszaktól függetlenül, helyben, akár települési szinten kinyerhető, és korlátokkal, de megújuló módon használható, csökkentve a fosszilis energiahordozók iránti igényt, jól kiegészítve a többi megújuló energiaforrást.

A nagyobb méretű terjedést azonban több tényező is hátráltatja. Az egyik legfontosabb az energiaforrás társadalmi elfogadottságának, megítélésének kérdése. Utóbbit a lap szerint rontják a megismerés nehézségei, ami eredhet pusztán abból a tényből, hogy a geotermikus energia hasznosítása a felszín alatti folyamatokon alapszik.

Sok esetben az információhiány vagy a félinformációk is generálják a félelmet. Ezek közül a leggyakoribb – amire Aszódi Attila is utalt – , hogy a geotermikus hasznosítás együtt jár „a földrengéskockázat megnövekedésével”. A hagyományos hidrotermális geotermikus rendszerek esetében azonban a földrengéskockázat legtöbbször minimális. Hazánkban több tucat ilyen két- vagy többkutas geotermikus rendszer működik, a legnagyobbak Szegeden, Miskolcon, Győrben, Hódmezővásárhelyen. Maximum mikroszeizmikus eseményeket hozhatnak létre, ezek azonban csak műszeres megfigyeléssel érzékelhetők, felszíni károkat nem okoznak, írják.

A Másfélfok szerint tehát nem érdemes azon aggódni, hogy a magyar termálvíz a földrengésveszély miatt nem aknázható ki, és a zárt rendszerben használt víz visszasajtolása növelné a földrengések kockázatát.