Csepreghy: A szomszédos háború globálisan sokkal kisebb probléma, mint a fenntarthatóság kérdésének megoldása

Csepreghy Nándor, a Lázár-féle Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára új pozíciójának elfoglalása óta leginkább azzal vetette észre magát, hogy olyan modorban szólogatott be nyilvánosan saját fideszes elődjének, Vitézy Dávidnak, mint Gyurcsány Ferencnek. Most azonban megmutatta az elemzői oldalát is a Portfolio Sustainable World 2023 nevű konferenciáján.

Ahol azt a gondolatát fejtette ki, hogy a szomszédos háború globálisan ma sokkal kisebb probléma, mint a fenntarthatóság kérdésének megoldása.Ez eleve erőteljes gondolat, egy egyszerre tucatnyi akkumulátorgyárat engedélyező kormányzat tagjaként pedig bátor is. De hogyan lehet fontosabb ma a fenntarthatóság az orosz atomhatalom hódító háborújánál: Csepreghy levezetése a következő volt:

A fenntarthatóság dilemmájának csírája az ipari forradalomig nyúlik vissza, az akkori technológiai vívmányok hatalmas társadalmi és technológiai fejlődést hoztak. Ennek a legsikeresebb térsége az atlanti régió volt. A létrejött folyamatok viszont fenntarthatatlan módon használják ki a Föld erőforrásait. A dilemma itt az, hogy ez a regenerációs képesség sokkal lassabb, mint az erőforrások felhasználása, a kérdés pedig az, hogy hogyan lehet egy stabil állapotot létrehozni, hogy elkerüljük a társadalmi konfliktusokat.

De miért akkora probléma a fenntarthatóság?

Csepreghy szerint a fenntarthatósági dilemma alapja, hogy a globális ellátási láncok fenntartását csak részben fizeti ma meg a rendszer.

Az államtitkár a konferencián szónoki kérdések valóságos özönét zúdította saját magára. Olyanokat kérdezett, hogy

Rövidebb láncokra van szükség? Globális vagy lokális válaszokra van szükség? A világ problémájának megoldását nagy nemzetközi szervezetektől vagy nemzetállamoktól kell várni? Mit jelent ez minisztériumi szinten?

Itt végre konkrétan kiderült, hogy mi az, ami Csepreghy szerint fontosabb az ukrán háborúnál.

Három nagy törvénytervezet, amikkel a Lázár-minisztérium fog előállni!Az egyik a beruházási törvény, ami olyan kérdésekre fog választ adni, mint:

Ha megépít valamit a magyar állam, az a valami hogyan épüljön meg? Legrövidebb ellátási láncok mellett, helyi szereplők minél nagyobb arányú foglalkoztatásával? És hogyan tartsa fenn az állam ezeket a beruházásokat? Mit jelent ez az adófizetők számára?

A másik a magyar építészetről szóló törvény. Erről nem sokat tudtunk meg, de az államtitkár egyik elejtett megjegyzése azt sem zárta ki, hogy le tervezik rombolni a nagyobb magyarországi városokat, arról értekezett ugyanis, hogy “az urbanizáció a fejlett világban a társadalmi mobilizációnak volt a kulcsa, de az egyéni boldoguláshoz szükséges feltételek megléte a dezurbanizáció által is bekövetkezhet.”

A harmadik pedig egy mobilitással vagy közlekedési fejlesztésekkel foglalkozó törvénycsomag

Ebben egy konkrét számot mondott, ami viszont arra utal, hogy az Orbán-kormány tényleg végleg le tervezi építeni a vasúti hálózatot. Csepreghy ugyanis elárulta, hogy a következő 10 évben mindössze 6-8 milliárd forintot szánnak vasúti fejlesztésekre.Hogy képbe tudd helyezni, hogy ez mennyire kevés, sőt semmi: önmagában a dél-balatoni vasútfejlesztés, aminek a keretében felújították a vágányokat Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy között, valamint a Fonyód-Kaposvár közötti vasútvonalon, több mint 72 milliárd forintba került. Vasút tehát nem lesz, sőt leépül,

Edit: Időközben kiderült, hogy a konferencia szervezői hibás közleményt adtak ki az államtitkár beszédéről, amiben 6-8 milliárd forint szerepelt. Miközben a politikus igazából 6-8 EZER milliárd forintnyi tervezett vasúti fejlesztésről beszélt a következő tíz évben.

cserébe a KRESZ “átfogó felülvizsgálatát és módosítását” lengette be Csepreghy.

“A fentiek során biztosan sok ellentét ütközik majd egymással, melyben a globalista és a lokalista érdekek egyaránt megjelennek, de ezzel együtt is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a fenntarthatóság.” - fejezte be gondolatait az államtitkár.