Egy napra beszüntetik a nők a munkát Izlandon, hogy a bérszakadék ellen tiltakozzanak
2023 október 23., 06:37
Izland miniszterelnöke nem dolgozik ma, ahogy nők tízezrei sem, hogy tiltakozzanak a nemek közti egyenlőtlenségek ellen
Ahogy azt tegnap mi is megírtuk, több tízezer nő és nembináris ember nem dolgozik ma Izlandon, hogy így tiltakozzanak a nemek közötti bérszakadék és a nemi alapú erőszak ellen. A sztrájkban Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök is részt vesz.
Nem dolgozom ezen a napon, és azt várom, hogy a kabinet többi női munkatársa is így tegyen - nyilatkozta Jakobsdóttir.A miniszterelnök hozzátette: kormánya vizsgálja, hogyan fizetik meg a nők által uralt szakmákat, összehasonlítva a hagyományosan férfiak által dominált szakmákkal.
„Mint Önök is tudják, még nem értük el a nemek közötti teljes egyenlőségre vonatkozó céljainkat, és még mindig küzdünk a nemek közötti bérszakadék ellen, ami 2023-ban elfogadhatatlan” – mondta Jakobsdóttir. „ Továbbra is küzdünk a nemi alapú erőszak ellen, ami kormányom számára prioritásként kezelendő.”
A sztrájk szervezői arra kérik az izlandi nőket és nem bináris embereket, hogy ne vállaljanak ma semmilyen fizetett vagy fizetetlen munkát, beleértve a gyermekgondozást és a háztartási feladatokat is, hogy „megmutassák társadalmi hozzájárulásuk fontosságát”.
A férfiakat pedig arra ösztönzik, hogy fejezzék ki támogatásukat azzal, hogy „több felelősséget vállalnak” otthon és a munkahelyükön is, hogy partnereik és kollégáik is csatlakozhassanak a sztrájkhoz.
Az Izlandi Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatási rendszer minden szintjén a női munkavállalók vannak többségben, az óvodapedagógusoknak például 94 százaléka nő. Az ország legnagyobb egyetemi kórházában, az Izlandi Nemzeti Egyetemi Kórházban pedig a dolgozók körülbelül 80 százaléka nő.
A sztrájk miatt az iskolák várhatóan lerövidítik a tanítási időt, vagy bezárnak, mivel a tanárok többségét nők teszik ki. A Landspitali kórház, Izland legnagyobb egészségügyi munkaadója pedig bejelentette, hogy csökkentett szolgáltatásokkal fog működni.
A Világgazdasági Fórum (WEF) összegzése szerint Izland zsinórban 14. éve a világ legjobb országa - már ami a nemek közti egyenlőséget illeti. De még így sem teljes az egyenlőség. És az sem mindegy, mit nézünk: míg például tény, hogy Izlandon az elmúlt 50 év csaknem felében női államfő vezette az országot, és a parlamenti képviselők 48 százaléka is nő, vagyis ezen a területen csaknem teljes egyenlőség látható, a nők iskolai végzettségét értékelő statisztikákban Izland már csak a 79. helyen végzett, míg a nők egészségét és túlélési esélyeit összegző rangsorban már csupán a 128. helyen áll az ország.
Izlandon a nők mintegy 21 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, és a nők több mint 40 százaléka tapasztal élete során nemi erőszakot. Emellett a mostani sztrájk szervezői szerint a hagyományosan nőkhöz köthető munkák, mint például a takarítás és a gondozás, továbbra is alulértékelt és alulfizetett szakmák. A szervezők szerint Izlandot tévesen titulálják sokan az egyenlőség fellegvárának, ezért a tiltakozás szlogenje: „Ezt nevezed te egyenlőnek?”
Izlandon az első egész napos női sztrájkot 1975-ben szervezték, akkor az izlandi nők 90 százaléka tagadta meg a munkát.
Vigdís Finnbogadóttir, aki 1980 és 1996 közt volt Izland negyedik elnöke, és egyben az első nő, akit demokratikus úton választottak államfővé, 2015-ben a BBC-nek azt nyilatkozta: az 1975-ös sztrájk volt „az első lépés a nők emancipációja felé Izlandon”, és egyben ez az akció nyitotta meg előtte is az utat.
A mostani „kvennafri”, azaz nőnap immár a hetedik alkalom, amikor az izlandi nők munkabeszüntetéssel tiltakoznak a nemek közti egyenlőtlenségek ellen.