Mindenki a fejadagokra kapta fel a fejét, pedig van egy praktikusabb részlete is a kormány védelemgazdálkodási tervének

A múlt héten az EconomX szemlézte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium frissen kiadott védelemgazdálkodási tervezetét. Egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén az lenne az irányadó, ami ebben a tervben szerepel arról, mire van szüksége a magyar embereknek. Tételesen felsorolja, békeidőben milyen tételek milyen mennyiségben járnak mindenkinek. Ez végig is szaladt a sajtón.

A hvg360 most arról ír, hogy létezett egy ilyen vészhelyzetben bevethető terv már korábban is, ám nem biztos, hogy ez a mostani mókolás csak amolyan pótcselekvés. A kormány indoklása szerint ugyanis most az a fő változás a korábbi, 2003-2023-as szabályozáshoz képest, hogy nem központi raktárakban tartanák a szükséges ellátmányt, hanem a gazdaság szereplőivel működne együtt az állam – írja a lap.

Amelyik céget kapacitásfenntartási vagy tartalékolási szolgáltatónak minősítik, azt külön kijelölik a Védelemgazdasági Alaptervben. A cégek kiválasztásának szempontjairól pedig a hvg360 szerint ez a megjegyzés árul el érdekes részleteket:

„Mivel a nemzetgazdaság védelmi felkészítésének általános, békeidőszakra is kiterjedő gazdasági hatása lehet, ezért a szolgáltatók kiválasztásakor ezt is figyelembe kell venni. A tervezés során a szolgáltatók kiválasztásakor lehetőség szerint előnyben kell tehát részesíteni a nagyobb hazai hozzáadott értékkel működőeket, valamint a gazdaságmozgósítási helyzetek kritikus körülményeire tekintettel törekedni kell az ellátási láncok rövidítésére, a beszerzési költségek optimalizálására és azon gazdasági szereplők kiválasztására, amelyekkel az ellátásbiztonság ilyen szituációkban is megvalósítható.”