A G7 országai nem kérnek tűzszünetet Izraeltől, de a palesztinok segélyezését növelnék

Határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát az orosz támadással szemben, és sürgették a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok bővítését a világ legfejlettebb ipari demokráciáit tömörítő G7-országok külügyminiszterei szerdán Tokióban.

Orosz-ukrán

A résztvevők ígéretet tettek arra, hogy közösen folytatják a szigorú szankciók bevezetését Moszkvával szemben, közép- és hosszú távon felgyorsítják az Ukrajna újjáépítésére irányuló erőfeszítéseket, és folytatják a törekvést a békefolyamat érdekében.

A külügyminiszterek határozottan elítélték az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállításokat és Phenjan rakétaindításait. Hangoztatták: a gázai izraeli-palesztin konfliktus ellenére fontos, hogy az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségük „soha ne lankadjon”.

Hamász-Izrael

A G7-országok - Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Kanada - diplomáciai vezetői arra törekszenek, hogy közösen humanitárius „szünetet” kérjenek a Gázai övezetben. Az ilyen szünetek lehetővé tennék, hogy több segély érkezzen Gázába, és több civil hagyja el a területet. A szünetek nem azonosak a tűzszünettel - amit Izrael kizárt, amíg a Hamász izraeli túszokat tart fogva Gázában.

A külügyminiszterek sürgetően szükségesnek tartják a Gázai övezetben élő civil lakosságnak nyújtott humanitárius segélyek bővítését. Erről széles körű egyetértés volt a gázai háborúról folytatott megbeszéléseik során előző este Tokióban. Minden résztvevő hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius jog keretein belül. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy meg kell akadályozni regionális konfliktus kirobbanását.

Mit mond az USA?

A helyzet megoldásának egyik kulcsszereplője az Izraelt régóta támogató Egyesült Államok. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a G7 találkozóján kijelentette: Izrael nem veheti át az irányítást a Gázai övezet fölött, de valószínűleg szükség lesz átmeneti időszakra a konfliktus lezárását követően a palesztin területen.

„A Hamász Gáza fölötti irányítása nem folytatható. Ezzel csak megismétlődnének az október 7-i események. De az is egyértelműen látszik, hogy Izrael nem foglalhatja el újra a Gázai övezetet” - mondta Blinken, aki szerint az izraeli vezetésnek nem is áll szándékában ismét megszállni a palesztin területet.

Blinken szerint a jövőbeni béke kulcsfontosságú elemei közé tartozik, hogy „a palesztinokat nem lehet erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből”, sem most, sem a háború után. A további feltételek közé sorolta, hogy

• Gáza nem használható terrorizmus vagy erőszakos támadások kiindulópontjaként.
• Ciszjordánia sem.
• A konfliktus befejezése után Izrael nem szállhatja meg Gázát újra.
• Gázát nem lehet blokád vagy ostrom alá venni.
• Gáza területe nem csökkenthet.

Blinken a továbbiakban a „tartós béke” megteremtését célzó lépésekkel foglalkozik, beleértve azt is, hogy „a palesztin hangok és törekvések a válság utáni gázai kormányzás középpontjába kerülnek”. Szerinte a terveknek magukban kell foglalniuk Gáza és Ciszjordánia egyesítését a Palesztin Hatóság irányítása alatt.

A tervnek „tartalmaznia kell a gázai újjáépítés fenntartható mechanizmusát”, valamint „az izraeliek és a palesztinok két külön államban való egymás mellett élésének útját”.

„Most van itt az ideje, hogy megkezdjük a jövőre vonatkozó beszélgetést. Nem holnap, nem a háború után, hanem ma” - mondta. (BBC, MTI)