A holland egyetemek egyáltalán nem értenek egyet a jövő heti holland választás előtt az egyik legnépszerűbb pártot vezető politikus által megfogalmazott kritikával, hogy túl sok külföldi hallgató jár az intézményeikbe.
A magyar fiatalok körében is rendkívül népszerű továbbtanulási helyszínnek számító holland egyetemeken valóban jelentősen megugrott a külföldi hallgatók száma, sok egyetem növelte is az angol nyelven zajló képzései számát, de az intézmények szerint ez éppen erősíti a holland gazdaságot, és nevetséges dolog azt állítani, hogy ez ártalmas lenne.
Ugyanakkor a közvélemény-kutatásokban a legerősebb pártok közé mért Új Társadalmi Szerződés (NSC) nevű formáció vezetője, Pieter Omtzigt nemzetközi újságíróknak arról beszélt, hogy szerinte Hollandiában öt-tíz éven belül munkaerőhiány fog fellépni, mivel a holland egyetemeken túl sok külföldi diákot tanítanak angolul, akik aztán vissza fognak térni hazájukba, és Hollandia ott marad képzett munkaerő nélkül. (Érdekesség, de más országokban, például a régiónkban, épp azon szoktak aggódni, hogy a Hollandiába továbbtanuló diákok aztán soha nem térnek vissza.)
Az NSC ezért évi ötvenezer főben korlátozná a legális bevándorlók számát, és ebben benne lennének már a diákok is.
A Guardian tudósítása szerint erre reagált most a holland egyetemek szövetsége, az UNL, mely szerint a holland gazdaságnak szüksége van magasan képzett angolul beszélőkre, és nevetségesnek nevezték, hogy valaki visszatérne ahhoz az időszakhoz, amikor mindent hollandul intéztek. Az UNL vezetője, Jouke de Vries szerint egyenesen a témáról szóló párbeszéd fordulópontjához érkeztünk, és szerinte ezek a hangok a Hollandiára korábban jellemző szellemi bezártsághoz térnének vissza.
De Vries szerint világszerte megfigyelhető, hogy a nemzetállamok, a határok egyre fontosabbak, de szerinte nevetséges a gondolat, hogy mindent hollandul kéne tenniük: a holland diákok rengeteget tanulnak a nemzetközi hallgatóktól, sok oktató is külföldről jön, és a holland gazdaság nagyon nyitott. Szóval szükségük van emberekre, akik a legmagasabb szinten tudnak angolul olvasni és írni.
Az UNL statisztikái szerint az ország 340 ezer felsőoktatási hallgatójának 26 százaléka külföldi. A külföldi diákok számának növekedésével kapcsolatban már mások is megfogalmaztak kritikákat, például azért, mert érkezésük tovább súlyosbíthatta a Hollandiában amúgy is súlyos lakhatási válságot, azaz hogy kb. lehetetlen megfizethető lakásokhoz jutni. Az oktatási törvényhez beadott javaslat pedig már kikötné, hogy a BA-diplomák többsége holland legyen, és szűkítenék az alapszintű nemzetközi képzéseket. De a liberális D66-ból érkező oktatási miniszter, Robbert Dijkgraaf óva inti attól a következő holland kormányt, hogy fejszével essenek neki a rendszernek.
Az NSC-t csak három hónappal ezelőtt hozták létre, de a pártot máris a legnépszerűbbek között mérik. A szakértők közben arra intik a holland politikusokat, hogy ne kövessék el Dánia hibáját: ott két éve korlátozták az angol nyelvű kurzusokra érkező külföldi diákok számát, de már arról beszélnek, hogy ismét növelnék a számukat, mert az országban csak rosszabb lett azóta a munkaerőhiány.
Az eindhoveni Műszaki Egyetem igazgatója, Robert-Jan Smits is arról beszélt, hogy a külföldi hallgatók korlátozásával csak a legtehetségesebb fiatalokat ijesztenék el, pont olyan időszakban, amikor az egész társadalomnak nagyon nagy szüksége van a magasan képzett munkaerőre. A holland vállalkozásokat összefogó szövetség sem támogatja a tervet, mivel például műszaki területen nem lehet pusztán a holland diákokból feltölteni az álláshelyeket. Mások pedig azt hangsúlyozták, hogy a holland gazdaság jelenleg éppen azért tud a valós súlya fölötti szerepet betölteni a világgazdaságban, mert nemzetközi oktatásuk révén sokkal jobban be tudnak vonódni a világgazdaságba.