Sok-sok víz, állatfarm, esőkert és dizájnkápolna: milyen lehet a megújuló Népliget a tájépítészeti ötletpályázat alapján?

belföld
2023 december 10., 19:52
photo_camera Az ötletpályázat a Népliget parkszerű részét érintette, ami ezen a grafikán sötétebb zölddel van jelölve. Így az nem foglalkozott például az úgynevezett Fradi-város területével.

A történeti értékek (például a Tinódi-szobor) ötvözése új funkciókkal (mint az esküvői kápolna vagy az állatfarm): ez a közös motívum abban a hat díjazott pályaműben, amik legjobbként kerültek ki a Népliget megreformálására kiírt ötletpályázatból. A Városligetet kicicomázó Liget Projekt látszólagos sikere után most Budapest legnagyobb közparkján, a hírhedt Népligeten van a sor, hogy dizájnos, kortárs, vadvirágos-méhlegelős külsőt kapjon.

A Népliget nemcsak hatalmas, de kevéssé beépített közpark is, így potenciálisan sokféle irányba lehetne fejleszteni, ezért is érdekes, milyen változások rajzolódnak ki a nyertes ötletekből. Az ötletpályázatot 2022 nyarán írta ki a Fővárosi Önkormányzat, amire összesen 16 tájépítészeti iroda nyújtott be pályaművet. Első helyezettet nem hirdettek, mivel semelyik terv sem felelt meg pontosan a zsűri elképzeléseinek. A Főváros a 6 terv legjobb elemeit egy minden terv felett álló megatervvé gyúrja majd össze, ezután indulhat csak el a Népliget érdemi renoválása.

Miért ennyire kihalt?

Ahhoz képest, hogy mekkora, mennyire zöld és hányan laknak a pár kilométeres körzetében, a Népligetet hagyományosan kevesen használják. A park évtizedek alatt kialakult negatív megítélését részben a lokális folklór rémalakjaitól, a bokrok árnyékában megbúvó szerhasználóktól és illegális szexmunkásoktól való félelem okozza. Az efféle szóbeszéd nagy számban tartja vissza a városlakókat a parktól, a témában végzett felmérések szerint az emberek nagy részének pozitív meglepetéssel jár az első Népliget-tapasztalat.

A közpark rossz hírén kívül sok kialakításbeli problémával is küzd. A belső úthálózatok nem csak hogy értelmezhetetlenek, de sok esetben egyáltalán nem vezetnek sehová, így ellehetetlenítve a tájékozódást egy felkészületlen Népliget-laikus számára. A közvilágítás néhol teljes hiánya még a legszenvedélyesebb Népliget-fanatikusokat is elrettenti a park esti használatától és ráerősít a park „bűnbarlang” megítélésére. A park rendszeres látogatói viszont attól félnek, hogy a megújulás során a park elveszti mostani, vadregényes báját. A környékén élők a Népligetre mint a város közepére tekintenek, míg mindenki más mentális térképéről látszólag szépen lassan eltűnik.

Mit láttak bele a a tervezők?

A tervek különös figyelmet fordítanak a gyalogos és kerékpáros közlekedés elkülönítésére biztonsági okokból, valamit minőségi utak és futókörök kialakítására.

Visszatérő motívumnak bizonyulnak az esőkertek, melyek a környező talajszinthez képest mélyebbre süllyesztett, vízszintes, növényekkel beültetett felületek, amik célja az esővíz felfogása és szűrése. Ezzel a városi esővízvisszatartásra kitalált tájépítészeti megoldással már több helyen is találkozhatunk Budapesten, például a Vérmezőn.

photo_camera A Centenáriumi Park legjobb állapotban megmaradt szobra, a Göcsej-dombormű, ami Zala megye ajándéka, a zalaegerszegi, most 89 éves Németh János alkotása. Mind közül ez van a legjobb állapotban, 2010-ben ugyanis felújították.

Mindegyik terv megtartaná valamilyen formában a Centenáriumi Parkot, ami Budapest fennállásának századik évfordulója óta része a Népligetnek. A szoborkertbe 1973-ban minden megyétől érkezett egy bemutatkozó mű, születésnapi ajándékként a fővárosnak. Az egykor nemzeti összetartásunkat képviselő parkrész mára teljesen elburjánzott, a szobrok nincsenek karbantartva, a Nógrád megyétől kapott szökőkút helyén pedig már csak egy fűvel benőtt kört találunk. A pályaművek közül csak három tér ki részletesen a Centenáriumi Park várható sorsára. A lehetséges opciók között felmerült a szoborszerű pihenőkert, egy másik terv pedig a Pokemon Go-hoz hasonló interaktív szoborvadász alkalmazást fejlesztene, aminek a segítségével, virtuálisan, de az egykori felállítási helyükön mászkálva ismerhetnénk meg a műveket eredeti formájukban.

Több tervben is szerepelnek megszokott parkelemek, mint a sportpálya, a tó vagy a játszótér, de ezek is jellemzően természetközeli köntösben jelennek meg. A játszótér-opciók közül elsöprő sikert aratott a játszótéri elemeket vizes elemekkel kombináló vizes játszótér, ez a hat díjazott tervből háromban is szerepel.

A zsűri által legjobbnak gondolt, a 4D Tájépítészeti Iroda által készített pályaműben bemutatott vizes játszótér például ilyen lenne, szürkegém alakú csúszdával, és kézi irányítású zsilipekkel:

Találkozhatunk a szokványostól eltérő, egészen meglepő elemekkel is, mint a szintén több tervben is felbukkanó városi majorság, aminek részeként közösségi kertet, méhészetet és állatsimogatót is megálmodtak a tervezők.

A komoly beépítéssel egyébként nem számoló tervek hemzsegnek a látványosnál látványosabb, monumentálisabbnál monumentálisabb építményektől, ilyen például ez a toronyház magasságú kilátó, a Geum Műterem Kft tervében, amiből a 10.kerület festői szépségű tájait csodálhatnánk meg:

Vagy az ugyanebben a tervben szereplő, a holdfázisokat demonstráló installáció:

De nem semmi ez a fogadókaputerv sem a Garten Studiótól:

A megújulással a Népliget új funkciókkal is bővülhetne, a Geum Műterem Kft terveiben például egy hengeres, lyukacsos tóparti esküvői kápolna is szerepel, ahol egybekelhetnének a Népligetben házasodni vágyó párok.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a Népliget tájépítészeti újragondolása és megújítása önmagában még nem nyújt megoldást a parkkal kapcsolatos problémákra. A Népliget rehabilitálásában az első lépést szerinte a kisköltségű beruházások, például közhasznú mosdók építése, valamint kulturális programok szervezése fogja jelenteni.

Bardóczi szerint a pályázat csak egy folyamat kezdete, aminek végigviteléhez nem lesz elég a Főváros fejlesztésére álló jelenlegi pénzügyi forrás. A Népliget fejlesztési projektjének teljes megvalósításához a fővárosnak vagy Európai Uniós pénzekre, vagy a kormány hirtelen megvilágosodására lenne szüksége - fogalmazott. Bár több pályaműben is szerepel a Népliget meglévő, de nem funkciónáló épületeinek újranyitása, ez egyelőre nem biztosan kivitelezhető, mivel azok gyakran magán-, kerületi-, vagy állami tulajdonban lévő épületek, amik sorsáról nem a Főváros rendelkezik. Ilyen például a Lux László és Tömöri Tamás által tervezett TIT Planetárium épülete is, aminek felújítására még 2016-ban tett ígéretet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de ez a folyamat megrekedt a tetőszerkezet megjavítása után. A planetáriumot 2017-ben rossz állapotokra hivatkozva bezárták, a Népliget egyik legikonikusabb épülete azóta is kihasználatlan.

Aki jelenlegi, esőerdős bájában szeretné meglátogatni a Népligetet, annak nem kell sietnie, mivel a pályázati művekben felvetett változtatások még jó ideig nem fognak teljesen megvalósulni. De némi kis javulást már észlelhetnek a Népliget-használók, például idén november elsején a Volán, az Arriva és a BKV buszai is kivonultak a Népligetből, megszüntetve a park buszparkoló jellegét.

(A cikk Ács Berta gyakornokunk műve.)