Magyar Levente a Corriere della Serának: Minden megállapodás jobb, mint a háború, mi is lemondtunk a múltban a területünk egy részéről
A múlt, az energetika és egy Kelet és Nyugat között lebegő ország: ezért akadályozza Orbán Magyarországa Ukrajna EU-csatlakozását, írja a Corriere della Sera mai anyagában.
A Corriere tudósítója megjegyzi, hogy a mai Magyarország területét kettévágta a Római Birodalom limese, a civilizáció utolsó előőrse, bástyája a barbár pannon törzsekkel szemben. Magyarország még ma is két világ között lebegő ország, amely szorongva hallgatja a háború ukrán határról érkező visszhangját.
Döntő fontosságú héthez érkeztünk: a brüsszeli EU-csúcs fő témái közé tartozik Ukrajna uniós csatlakozása, illetve az Ukrajnának juttatandó 50 milliárd eurós csomag. Két olyan téma, amit Magyarország hetek óta vétóval fenyeget.
A Corriere tudósítója szerint Orbánt többen is a putyini Oroszország ötödik hadoszlopának tekintik Európában, a magyar álláspont mögött azonban történelmi, gazdasági és pszichológiai okok szövevénye húzódik meg, amelyeket meg kell próbálni kibogozni, ha el akarjuk kerülni a korszakos jelentőségűnek tervezett EU-csúcs kudarcát.
Terhelt ukrán-magyar és orosz-magyar kapcsolatok a háttérben
A lap emlékeztet arra, hogy a Budapest és Kijev közötti kapcsolatok meglehetősen összetettek az Ukrajnában élő magyar kisebbség miatt. Az Orbán-kormány azzal vádolja az ukrán hatóságokat, hogy megsértik a magyar kisebbség jogait.
Magyar Levente külügyminiszter-helyettes szerint az ukrán konfliktus jobban érinti Magyarországot, mint „egy egyszerű háború egy szomszédos országban”. Magyar mellett a Corriere megszólaltatta Bóka János európai ügyekért felelős minisztert is, aki azt emelte ki Ukrajnáról, hogy nem működő demokrácia, elhalasztották a választásokat, nincs szabad sajtó. (Bóka feltehetően a 2023-as parlamenti választások elhalasztására célzott, bár ezt nehéz kritikaként felhozni Ukrajnával szemben, hiszen az ukrán alkotmány szerint rendkívüli helyzetben vagy háborúban automatikusan meghosszabbodik a mandátum e helyzetek megszűnése utáni választásokig).
A Corriere cikke szerint a feszült ukrán-magyar kapcsolat gyakorlati és politikai okai mögött ott van az Oroszországgal való, megkerülhetetlen kapcsolat is. Budapest és Moszkva viszonya sosem volt könnyű, az 1956-os szovjet invázió emléke élénken él a kollektív tudatban: A miénk nem szerelmi történet, nem is történelmi kapcsolat - magyarázta Magyar Levente. Ez szerinte egy pragmatikus megközelítés: amíg Oroszország nem jelent közvetlen fenyegetést, addig szeretnénk fenntartani az együttműködést.Az oroszokkal való kapcsolat fenntartására pedig az energetikai függőség miatt van rászorulva Magyarország, ami a gáz- és az olajszállításoknál is szinte teljes. Az orosz gáztól nem lehetséges rövid időn belül megszabadulni – mondta a Corriere della Serának Steiner Attila energiaügyi államtitkár, hozzátéve, hogy "diverzifikálunk, de ez egy fokozatos folyamat".
A fentiek miatt tekintik sokan Orbánt Putyin bábjának. A Corriere cikke megemlíti Orbán és Putyin két hónappal ezelőtti pekingi találkozóját is, aminél Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke arra hivatkozott, hogy ha egy nagy ország kéri meg egy kis ország miniszterelnökét a találkozóra, arra nem lehet nemet mondani.
A Corriere cikkében felhívják a figyelmet arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus megítélése Magyarországon merőben más, mint például Lengyelországban vagy a balti országokban: a magyarok nem közvetlen és egzisztenciális fenyegetésként érzékelik, hanem egy helyi konfliktusnak tekintik, nem érzik magukat a részesének.
A háborús fáradtság szószólója Budapest
Budapest határozottan ad hangot annak a háborús fáradtságnak, amely mostanra már Nyugaton is kezd elterjedni: „Az EU stratégiája az, hogy Ukrajna győzelmét célozzuk meg - mondta Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter -, de így örökké folytathatnánk. De vajon készen állunk-e arra, hogy örökké folytassuk? Nincs koherens stratégia, Európa azzal áltatja Kijevet, hogy a belépés már a küszöbön van. Van helyette alternatíva? Ezt meg kell vitatnunk".
"Előfeltételek nélküli tárgyalásokat kérünk" - mondta Magyar Levente - "mert minden megállapodás jobb, mint a háború. A múltban mi is lemondtunk területeink egy részéről", utalva arra, hogy az első világháború után Magyarország területének kétharmadát elcsatolták.
Nyugaton túl keleti, Keleten túl nyugati
A Corriere szerint ez a kulcs az egészhez: egy olyan kis ország állapotát megérteni, ami abban látja fennmaradásának kulcsát, hogy megtalálja helyét a nagyhatalmak befolyási szférái között, amelyek között évszázadok óta hánykolódik. Egy ország, amely túl keleti a Nyugathoz, és túl nyugati a Kelethez: és amely most választásra kényszerül.