Szili Katalin: A magyar ma már világnemzet
Nekünk minden magyar számít, bárhol éljen a világban, és minden magyar számíthat is ránk – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának ülésén.
A főtanácsadó azt mondta, 2023-ra a világ magyarsága „Trianon óta sosem látott módon él együtt”. A magyar kormánynak 2011 óta van nemzetstratégiája, számos gyakorlati lépés történt az elmúlt évtizedben, például az, hogy a magyar kormány támogatja a határon kívüli magyar közösségek önigazgatási, önkormányzási törekvéseit. „Elősegítjük a közösségek fennmaradását, támogatjuk a magyarságuk megőrzését, az egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, a szülőföldön boldogulást, együttműködést”, és a felelősségvállalást az alaptörvény is rögzíti – mondta.
Szili Katalin azt mondta, a magyar közösségek „Ausztráliától Kanadáig, Dél-Amerikától Svédországig mindenütt ott vannak”, vagyis „elmondhatjuk, hogy ma már világnemzet vagyunk”.
Fontosnak nevezte, hogy mindenki élhessen magyarként a saját szülőföldjén, az autonóm közösségek gazdaságilag mindig fejlettebbek, és húzzák magukkal a környező térségeket is.
Szili Katalin azt mondta, a 2024 második felében esedékes soros magyar elnökség alatt öt fontos nemzetpolitikai alapelvet szeretnének az EU „asztalára letenni”:
- A kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy.
- Az állampolgárság elválik a nemzeti indentitástól.
- A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog elismerése.
- Szükséges az egyéni és kollektív jogok megadása is, „mert ha nincs kollektív jog, akkor minden integrációs törekvés asszimilációhoz fog vezetni”.
- Államalkotó tényezőként kell elismerni a nemzetiségi kisebbségi közösségeket minden olyan országban, ahol őshonos nemzeti közösségek élnek.
Utóbbinál Szili fontosnak nevezte az őshonos és az Európában otthont kereső, migrációs közösségek egymástól való elválasztását.
„A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás és szabályozás hosszú távon stabilitáshoz vezet” – mondta Szili, aki szerint ha ezt nem teszik meg, akkor a kisebbségek ügye mindig konfliktusforrás marad.
Elmondta, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetnél elindítottak egy kézikönyvsorozatot, ami a kisebbségeket ismerteti meg a jogaikkal, segítve őket abban, hogy élni tudjanak velük. A sorozat több része (Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Muravidék) már elkészült, a köteteket feltöltötték az intézet honlapjára is. (MTI)