Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint 2023-ban a magyar építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak. A Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján felmérték a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, valamint szóban is tájékozódtak a tagszervezeteinél.

Az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél - a válaszadók 40 százaléka - is csak 1-2 százalékot tesz ki a külföldiek aránya az összfoglalkoztatotti létszámon belül.

Főleg Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmaznak. A vállalkozások fele alkalmazott Ukrajnából érkező fizikai dolgozót, míg 10 százaléka szellemi munkakörben adott munkát nekik.

Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását a válaszadók egynegyede jelölte meg. Mind fizikai, mind szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket (Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából). Az egyik közvetítő cég szerint jelenleg közel 8-10 ezer Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Főleg a gyártó és az elektronikai szektorban. Egyébként a kormány erre az évre 62 ezer vendégmunkás foglalkoztatását engedélyezte.

A megkérdezett kölcsönbe vevő cégek munkaerőigényét a minősített magyar kölcsönbeadó cégeken kívül külföldi magánszemélyek, ügynökök, vagy akár harmadik országban toborzó cégek is segítik.

A harmadik országbeli munkavállalóknak az őket alkalmazó cégek szállást is biztosítanak, leggyakrabban családi házakban vagy lakásokban. A megkérdezett cégeknél a harmadik országbeli munkavállalók esetében a foglalkoztatás időtartama maximálisan 24 hónap, vagy annál hosszabb időtartam, amit leggyakrabban a munkavállalók felmondása vagy a határozott idő lejárta szakít meg.

A magyar építőipari vállalkozások azt is jelezték, hogy szaporodik a külföldi befektetők által közvetlenül, külföldi érdekeltségű cégeken keresztüli unión kívüli munkaerő foglalkoztatása. Vagyis a jellemzően távol-keleti vagy török befektetők a projektjeikhez hozzák az építési termékeket, a munkavállalókat és a kivitelezői gépi kapacitásokat, technológiát is.

A török építőipar megjelenését novemberben Lázár János építési miniszter is problémának nevezte. A parlamenti meghallgatásán azt mondta: „Megjelentek a török építőipari vállalkozások román, EU-s vállalkozásokon keresztül, a törökök román céget vásárolnak fel, a román cég meg jön és épít. Tehát megjelenik a török építőipari kapacitás és ár a magyar építőipari piacon.”