Egy hétfőn megjelent kormányhatározattal a miniszterelnök olyan jogszabály kidolgozására utasította a kultúráért és innovációért felelős minisztert és a belügyminisztert, ami alapján a kórházban hagyott újszülött helyzetének rendezése érdekében az anya kérhetné adatainak titkos kezelését.
Ez alapján az anya a feltételek meghatározása nélkül kérhetné a gyerek születésekor az egészségügyi intézményben, a kórház szülészeti osztályán – az inkubátorba helyezéshez hasonlóan – adatainak titkos kezelését. Az adatainak titkos kezelését kérő anya gyereke ismeretlen szülőktől származó gyermeknek minősülne. Ha az anya a gyerek hatodik hetes életkorának betöltéséig nem vonja vissza a kérelmét, illetve az apa sem jelentkezik a gyerekért, akkor a gyermek örökbe fogadhatóvá válik. Ugyanakkor a gyerek vérségi származás megismeréséhez fűződő joga csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható.
Az új jogszabályban meg kell határozni az egészségügyi szolgáltató feladatait, finanszírozási helyzetét, az anonimitás kezelését az anya és a gyerek további betegútjában és az elektronikus anyakönyv, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a Gyermekeink védelmében nevű informatikai rendszer örökbefogadási alrendszere fejlesztésének megvalósítására vonatkozó feladatokat.
Ilyenkor például tisztázni kell azt is, hogyan tudják a kórházak igényelni a szülés után járó normatívát, ha az anya adatai titkosak maradnak. A nemzetközi tapasztalatok szerint az anonim szülés lehetőségének biztosításával csökkenthető a csecsemőgyilkosságok száma. Legutóbb idén szeptemberben találtak elhagyott újszülöttet a kecskeméti oktatókórház főbejárata előtt. Bár az intézményben évek óta működik a csecsemőmentő inkubátor, a gyereket a bejáratnál egy lepedőbe csavarva a földön hagyták. A földön fekvő újszülöttet a közeli pékség dolgozói vették észre hajnali négy körül.