Remek hírek a Tiszáról: 100 tonnával kevesebb szemét úszik a folyó tetején
Több mint 100 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Pet Kupa önkéntesei az elmúlt négy évben, ráadásul ennek több mint a felét újra is hasznosították. A „petkalózok” segítségével a Hulladékmentes Tisza program alatt ráadásul létrejött az első hazai Folyómentő Központ a Kiskörei Vízlépcsőnél, valamint környezetvédelmi programokat is indítottak a Tisza forrásvidékén.
Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal (OVF) és a Coca-Cola Magyarországgal közös programjuk keddi záróeseményen a Pet Kupa alkotói meséltek az elmúlt évek kihívásairól és eredményeiről, valamint beszéltek arról is, hogy miért álltak össze egy pet-palackokat forgalmazó céggel a projekt kedvéért. Később pedig bemutatták, hogy hogyan tökéletesítették az elmúlt négy évben a hulladék útját követő GPS palackjukat és hogyan készítettek egy Ivóvíz Cserebere Pontot, ahol műanyaghulladékokért cserébe bárki ivóvízhez juthat. A hulladékokból pedig elkezdtek újrahasznosított termékeket gyártani, mint például a kizárólag újrahasznosított műanyagból gyártott folyómentő plasztikkajakot.
Műanyaggyártóval a műanyag ellen
Molnár Attila Dávid, a PET Kupa ötletgazdája elmondta, hogy több hónapot gondolkoztak rajta, hogy érdemes-e pályázatot benyújtaniuk a Coca Cola Alapítványához. Bár ennek konkrét okaira nem tért ki részletesen, a hosszas gondolkozás valószínűleg azért lehetett, mivel a PET Kupa most már tizenegy éve küzd azért, hogy felhívja a figyelmet arra a komplex környezetvédelmi problémára, ami a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek hiányára, valamint a hiányzó hulladékkezelési infrastruktúrára vezethető vissza a Tisza határon túli szakaszain.
Ezzel szemben pedig, a Guardian már 5 évvel ezelőtt is arról írt, hogy a Coca Cola évi 3 millió tonna műanyag csomagolást gyárt – ami percenként 200 000 palacknak felel meg. Az Oceana non-profit óceánvédelmi szervezet 2022 novemberi tanulmánya pedig kimutatta, hogy a cég 2020 és 2021 között 8,8%-kal növelte a műanyag csomagolások számát. Ami azt jelenti, hogy több mint 263 ezer tonnával nőtt a 2020-ban bejelentett 2,96 millió tonnáról 2021-re 3,22 millió tonnára. A szennyezés egyre növekvő mértéke miatt pedig egyre nagyobb nyomást próbálnak meg a különböző környezetvédő szervezetek is helyezni a Coca Colához hasonló cégekre, hogy csökkentsék többek között az egyszer használatos műanyagtermelésüket.
Molnár azonban elmondta, hogy végül rájöttek,
„a szennyezés nem fog megszűnni csak attól, hogy tisztítjuk a folyót, hanem együtt kell működnünk a gyártókkal, a fogyasztókkal és a szabályozókkal.”
Valamint szimpatikus volt nekik, hogy az alapítvány már 15 évvel ezelőtt is olyan projekteket támogatott a Duna-medencében, ami a Pet kupa szerint is fontos.
Hulladékon hulladékot menteni
Az elmúlt négy év egyik legnagyobb sikerének mindenki a folyómentő kajak-flottát tartotta. A kizárólag újrahasznosított műanyagból gyártott vadvízi kajakok elkészítéséhez kb. 300 kg hulladékot kell összeszedni a folyóból vagy az árteréből, amiből a szakszerű szelektálás után körülbelül 20 kg kajak-alapanyagnak alkalmas HDPE típusú műanyag nyerhető ki. Ebből készült el az első prototípus is, ami még úszni sem tudott, mostanra viszont olyan túrakajakokat gyártanak, amiket később fel tudnak használni a folyómentő munkákhoz is.
Emellett készítettek tisztálkodási és közösségi funkciókat is ellátó Ivóvíz Cserebere Pontot, aminek a legfontosabb célja, hogy ivóvizet biztosítson a folyókból olyan helyeken, ahol ezt a közműszolgáltatás nem teszi lehetővé. A konténer pedig műanyag- és újrahasznosítható hulladék átvételi pontként fog üzemelni, aminek nagy jelentősége van az olyan térségekben, ahol a szelektív hulladékgyűjtés és szemétszállítás nem érhető el, mint például Ukrajnában is, a Tisza forrásánál, ahol döntő mennyiségű hulladék kerül a folyó vizébe a közműszolgáltatások hiánya miatt. A Pontot márciusig pedig bárki megtekintheti (előzetes egyeztetést követően) Budapesten, a Dürer Kertben.
A Kiskörei Vízlépcső mellett pedig kiépült egy Folyómentő Központ is, ahol egy hulladékkezelő és -válogató infrastruktúrával, rendszeressé vált a hulladékok szétválogatása és az újrahasznosításra való előkészítése. Így most már a kitermelt hulladék több mint fele hasznosul újra. Valamint tökéletesítették a hulladék útját követő GPS palackjukat is, amivel az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl képesek a folyami műanyagszennyezés útját is hatékonyabban megfigyelni, ezáltal pedig könnyebben védekezni ellene. Az esemény végén pedig az is kiderült, hogy a jövőben szeretnének egy olyan előrejelzési rendszert kifejleszteni, ami előre jelzi a nagyobb hulladékhullámokat.
