Több és zsírosabb végrehajtási ügyet kaphattak a Schadl-ügy vádlottjai, mint a területen dolgozó más végrehajtói irodák

bűnügy
február 28., 07:52

Automatikus rendszerben, véletlenszerűen osztja szét a végrehajtási ügyeket a mintegy 200-250 iroda között a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK), a Schadl-ügy vádlottjainak irodái azonban egy-két kivételtől eltekintve valamiért nagyságrendekkel több árbevételt értek el, mint az azonos területen dolgozók - írja az rtl.hu.

Schadl György felesége például 100 millióval többet kereshetett 2021-ben, mint a másik gödöllői illetékességű iroda, de olyan vádlott-végrehajtó is akadt, aki 300 millió forinttal szárnyalta túl az azonos illetékességi területen működő társát - hívta fel a lap a figyelmet az anomáliára, a végrehajtói kar azonban nem adott magyarázatot az eltérésre.

Részben mégis indokolt lehet, fő szabály szerint ugyanis a végrehajtást az az iroda végezheti, amely az adós lakhelyéhez tartozik. Az országrészek között gazdasági és egyéb tényezők miatt nagyban változó, hogy hol mennyi végrehajtási ügy indul, és ezek mennyire számítanak „zsírosnak”. Így például a gazdagabb térségnek számító Budaörsön - ahol történetesen pont Schadl György, az MBVK volt elnökének volt irodája - értelemszerűen nagyobb eséllyel indulnak és térülnek meg a végrehajtások, mint az ország szegényebb részein.

Schadl György Völner Pál meghallgatásán a Fővárosi Törvényszéken idén májusban.
photo_camera Schadl György Völner Pál meghallgatásán a Fővárosi Törvényszéken 2023 májusában. Fotó: Németh Dániel/444

Ám mivel az egyes illetékességi területeken akár több iroda is működhet, szükségessé vált egy olyan eljárási rend, amivel el lehet dönteni, ki hajtja majd be a tartozást - ezzel lenne garantálható, hogy szinte kizárólag technikai szempontok alapján határozzanak arról, melyik végrehajtó kezeli az adós esetét. Így elvben kizárható a részrehajlás, valamint csökkenthető a korrupciós veszély is, és – nem utolsó sorban – biztosítható, hogy nagyjából ugyanakkora üzletet jelentsen a végrehajtói irodáknak a működés - írja az rt.hu.

És ahogy nem mindegy, hogy darabra hány ügy kerül egy-egy irodához, az is fontos tényező, hogy mely esetekben hajthatóbb be valószínűbben a tartozás (mondjuk egy ingatlannal rendelkező adóstól).

A véletlenszerű kiosztás garantálná tehát, hogy ne kerüljön célzottan több és jobban fizető ügy egyes végrehajtókhoz.

A gyakorlatban azonban nem feltétlenül teljesülnek ezek a kritériumok: az rtl.hu információi szerint ugyanakkor az árbevételeket tekintve bizonyos körzetekben jelentős eltérések alakultak ki annak ellenére, hogy az automatikus ügyelosztás miatt elvben nagyjából azonos ügyszámnak és azonos bevételnek kellene keletkeznie. Azaz hiába dolgozott két végrehajtó ugyanazon a környéken, az egyiknek sokkal jobban megérte, mint a másiknak.

Schadl György, az MBVK korábbi elnökének felesége például több mint 100 millió forinttal magasabb árbevételt ért el, mint az ugyanúgy gödöllői illetékességi területen dolgozó „konkurencia”.

És volt olyan vádlott is, akinek 300 millió forinttal volt magasabb az árbevétele, mint a másik, ugyanabban a térségben működő végrehajtói irodának.

Az árbevételben látható eltéréseket egyébként részben indokolhatják a képességbeli különbségek is: miután ez is egy szakma, vannak ügyesebb és kevésbé eredményes végrehajtók, a különbség azonban az rtl.hu-nak nyilatkozó végrehajtók szerint túl nagy.

A Schadl-ügyben 9 végrehajtó lett vádlott, közülük hatan vittek olyan helyen irodát ahol más végrehajtó is dolgozott, a többiek egyedüli végrehajtók voltak az adott területen - ahogy maga Schadl is így dolgozott a Budaörsi Járásbíróság mellett.