Schmidt Mária: A legnagyobb probléma, hogy kiüresítettük az eget

• Szabadsághiányos állapotban van a nyugati civilizáció, és ez egyenlőtlenségekhez vezet – mondta a Kossuth Rádió Az este című adásában Schmidt Mária.
• A Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Csák János vendége volt.
• A kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki havonta egyszer házigazdája a műsornak, a szabadság és az egyensúly összefüggéseiről beszélgetett a vendégével, erről számolt be az MTI.

Csák János szerint a nyugati civilizációban láthatóan felborult az egyensúly, az egyéni szabadság felülkerekedik a közösség rendjén és szabadságán.

Schmidt Mária azt mondta, hogy a magyarok a kommunizmus évei alatt nem rendelkeztek azokkal a szabadságjogokkal, amikkel a nyugati civilizáció, „majd mi szabadok lettünk, visszanyertük a szabadságunkat, és úgy tűnik, hogy a nyugati civilizáció pedig teljesen elveszítette”.

Minden szabadságjogot korlátoznak (mármint nyugaton)

Schmidt szerint a nyugati civilizációban korlátozzák a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és az akadémiai szabadságot, azaz minden olyan szabadságjogot, „amely ahhoz kell, hogy a közös dolgainkat közösen, szabadon meg tudjuk vitatni”.

Az akadémiai élet, a média elesett (mármint nyugaton)

„A szabadsághiányosság kezd extrém irányba elfajulni, a nyugati világban az akadémiai élet elesett, a média elesett” – mondta Schmidt, aki azt tapasztalta, hogy az angolszász világban maradtak meg inkább a „szabadság kis körei”.

Csak egy megoldást tűrnek (mármint nyugaton)

Az orosz–ukrán háborúról Schmidt azt mondta, az is olyan téma, amiről a nyugati civilizációban nem lehet vitatkozni, az elitet nem lehet vitára kényszeríteni. Felidézte, hogy Orbán Viktor többször is követelte az európai vezetőktől, „legyen B-terv”. „Nem hallják meg, nem is értik, hogy mi a B-terv, mert mindenben csak egy megoldást tűrnek” – mondta.

Ázsiában sincs harmónia

Csák János azt mondta, sokszor hallani olyan véleményeket, hogy azok az ázsiai országok, amik bizonyos mértékben meg tudták őrizni a konfuciánus hagyományokat, inkább a harmónia és az egyensúly felé hajlanak, de az utazásai során nem ezt tapasztalta, sem Koreában, sem Japánban, sem Szingapúrban.

Kiüresítettük az eget

A legnagyobb probléma, hogy „kiüresítettük az eget” – reflektált Schmidt, aki szerint helyette olyan szentségek, tájékozódási pontok maradtak, amik valójában nem nyújtanak kapaszkodót. Szerinte a rohanó élet, a „szent fogyasztás”, a teljesítménykényszer a jellemző, a többség az „influenszerek percnyi ügyeit hajszolja”, közben az élet igazi értelme, a család háttérbe szorul.

Kipukkadnak

„Az Isten hiánya az egyén felértékelődésével járt, eluralkodtak az egók, mindenki egotripben van, és azt gondolja, hogy róla szól a világ” – mondta Schmidt Mária, aki szerint „naponta látunk olyan, magukat felfújó egyéniségeket, akik a közteret eluralják, de nem adnak” kapaszkodót vagy reményt. „Kipukkadnak” – mondta Csák.

Az elit még azt is tagadja, hogy elit (mármint nyugaton)

Szerinte mára háttérbe szorult az régi politikai-teológiai kérdés, miszerint élhet-e az ember transzcendens iránymutatás nélkül. Patrick Deneen amerikai professzor a Rezsimváltás című könyvében kifejti, hogy az elit megsüketült, nem hallja, hogy az emberek mit mondanak, a nyugati világban az elit „téves önképben van, még azt is tagadja, hogy elit”.

Az elit lenézi az embereket (mármint nyugaton)

Schmidt szerint az elit egy része mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában „szürke, jellegtelen, gerontokrata, ötlettelen, vízió nélküli, alibipolitikusokból áll”, akik félnek bármit mondani. Az elit másik része egotripben van, olyan dolgokat talál ki, ami nem érdekli az embereket – mondta az elitről lenézően a milliárdos, aki szerint ez az elit lenézi az embereket.

A józanság hangja (mármint Magyarország)

Csák János a műsort azzal zárta, hogy: „Magyarországnak az a feladata, hogy a józan eszünket megőrizve, a józanság hangja legyen, mint olyan sokszor az 1100 éves történelemben.”