A Chumbawambának elege lett abból, hogy új-zélandi nacionalisták használják a zenéjüket

Amikor Winston Peters, Új-Zéland populista miniszterelnök-helyettese márciusban Palmerston North városában egy politikai kongresszuson beszédet mondott, a hangszórókból a Chumbawamba brit zenekar ikonikus dala, a "Tubthumping (I Get Knocked Down)" szólt. Peters, a nacionalista Új-Zéland Első pártja nevű politikai formáció vezetője. Márciusi beszéde nagy botrányt okozott. Bírálta az országot korábban irányító Munkáspártot azért, mert a kormányzásba bevonta a szigeten őshonos maori nép képviselőit is. Arról beszélt, hogy szerinte az, hogy a maoriknak is van szavuk az ország irányításában, egy, a „náci Németországban látott faji alapú elméletről” árulkodik. Emellett a nemi kisebbségek ellen is felszólalt.

A botrány a szokásos mederben zajlott, mígnem megjelent a Chumbawamba. A mára már feloszlott zenekar felkérte korábbi lemezkiadóját, a Sony Music Publishinget, hogy küldjön egy felszólító levelet Peters pártjának és tiltsa le, hogy a továbbiakban is az ő számuk szóljon ilyen nagygyűlések alatt. „Minden, amit Peters képvisel, ellentétes a Chumbawamba világnézetével” - mondta a zenekar alapító tagja és korábbi énekese, Dunstan Bruce a CNN-nek. „Különösen ez a dal, amely az esélytelenek, a megfosztottak, a munkásosztály himnuszaként íródott. Annyira rosszul esik, hogy Peters úgy gondolta, hogy pont ez a dal illik hozzá”.

A Chumbawamba magát mindig is „anarchista kollektívaként” határozta meg és máskor sem okozott nekik problémát kiállni fontos ügyekben. A 90-es években például a „Pass It Along” című dalukat 70 000 dollárért adták el a General Motors autógyártó reklámjához, hogy aztán ezt a pénzt a vállalat ellen környezetvédelmi kampányt indító aktivistáknak adományozzák.