Májustól már nem kell gyógyszerész a kis patikákba
február 07., 09:19
Gyógyszerautomatákat állítana szolgálatba az egészségügyi államtitkár, a patikusok nem örülnek
Gyógyszerautomaták szolgálatba állításával javítaná az egészségügyi államtitkár a gyógyszerekhez való hozzáférést, ám az ötlet nem váltott ki osztatlan lelkesedést a patikusokból – írja a Népszava a Magyar Gyógyszerészi Kamara pénteki mezőkövesdi vándorgyűlésén elhangzottak alapján.
Takács Péter szerint a kormányzat nem csak az alapellátási ügyeletek, de a patikai ügyeletek átszervezésére is sort kerítene, amihez „rendhagyó megoldásokat” is figyelembe vesznek majd. Az egészségügyi államtitkár úgy látja, az alapellátási ügyeleteken van annyi gyógyszer, amivel szükség esetén reggelig ellátható a beteg, a többihez pedig megkapja a vényt, amit másnap reggel kiválthat a patikában.
Takács Péter szerint viszont a gyermekgyógyszereket éjszaka is elérhetővé kell tenni, amire több megoldási javaslat is van, például az, hogy ezt a feladatot gyógyszertár által üzemeltetett gyógyszerkiadó automatával oldják meg.
A Népszava beszámolója szerint ezt a bejelentést a teremben ülők hangos moraja kísérte.Amire az államtitkár visszakérdezett: mi az olcsóbb, fizetni egész éjszaka egy gyógyszerészt, vagy fenntartani egy automatát?
Takács közölte azt is: az emberek éjszaka is szeretnének gyógyszerhez jutni, ehhez pedig a gyógyszerautomata az egyik lehetséges út. Ezeket az eszközöket csak szigorú feltételek mellett lehetne üzembe helyezni. A másik út – tette hozzá az államtitkár –, hogy megyénként kijelölnek két-három gyógyszertárat, amelyeknek 24 órában kellene nyitva tartaniuk.
Takács leszögezte: jelenleg ezek az irányok. Szerinte ha eldőlt, hogy milyen lesz az új gyógyszertári ügyeleti rendszer, csak azután tud a szolgáltatás finanszírozásáról beszélni.
A vándorgyűlésen Takács Péter mellett részt vett Tállai András, a pénzügyminiszter helyettese, a térség országgyűlési képviselője is. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a két kormányzati tisztviselő jelenlétét megragadva, jelezte, hogy központi segítségre van szüksége az ágazatnak, a kis vidéki patikák és a fiókgyógyszertárak működőképessége érdekében.
Az elmúlt 10 évben ugyanis nem változott a gyógyszertárak működésére fordított állami támogatás összege, miközben az utóbbi időszakban brutálisan növekedtek a költségeik. És ha ehhez hozzászámítja a gyógyszertári vállalkozások által befizetett közterheket, mondta Hankó, akkor jelenleg a hazai 3000 gyógyszertár működtetése a központi költségvetésnek lényegében nulla forintjába kerül.
A felvetésre Takács Péter pénzt ugyan nem ígért, de jelezte: korábban a fiókgyógyszertárakra vonatkozó szabályok enyhítését is erős kamarai kritika kísérte.
A belügyminiszter májusban adta ki a rendeletet, ami alapján a fiókgyógyszertárakban „a helyszínen történő gyógyszerkészítéstől eltekintve” a gyógyszerésznek személyesen nem kell jelen lennie - ez ellen a kamara valóban erősen tiltakozott. Takács most azzal védte a rendelkezést, hogy a kormányzat elsődleges szempontja az, hogy a kistelepülésen élők hozzájussanak a gyógyszereikhez. „S miután sorra zártak be a kistelepülési patikák, erre nekünk lépni kellett.” A kérdés számunkra – mondta – úgy merül fel, hogy lesz-e a kistelepülésen gyógyszertár. Ha nem engednék meg, hogy azt csak asszisztens is működtethesse, akkor kistelepülési gyógyszertár sem lenne. Ez a realitás – mondta.
Ugyanakkor a patikalétesítés szabályai nem változtak - jelezte Takács, így továbbra is ott lehet nyitni fiókpatikát önálló településen, ahol nincs gyógyszertár. Emellett folyamatosan figyelnek, és ha a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) azt észleli, hogy megszaporodtak a mellékhatás-bejelentések, lépni fognak és változtatnak – próbálta nyugtatni az államtitkár a teremben ülőket.