7200 forintba kerül egy cigaretta Gázában, a csirkecomb kilójáért pedig 7200 forintot is elkérnek

Rohamléptekkel drágulnak az alapvető termékek Gázában a háború októberi kitörése óta. A kialakult helyzet az ékszereik, vagyontárgyaik és egyéb holmijaik eladására kényszeríti a családokat azért, hogy élelmiszert tudjanak venni maguknak, írja a Financial Times.

A zöldségek, fagyasztott hús, a gyógyszerek és a benzin minimum a háború előtti szint háromszorosára ugrott tavaly október óta, de vannak olyan termékek is, melyek akár a korábbi több tízszeresére drágult. Már önmagában a háború is jelentősen korlátozta az áruk áramlását Gázába, ám a helyzet az elmúlt hónapban tovább romlott, miután Izrael offenzívát indított Rafah ellen elfoglalva egy kulcsfontosságú egyiptomi határátkelők és célba vette a csempészalagutak hálózatát.

A lap gázai piacokról származó információi szerint

• a hetente egyszer vagy kétszer kapható fagyasztott csirkecomb kilója a háború előtti ár tízszeresébe, 20 dollárba kerül (ez jelenlegi árfolyamon 7200 forint),
• a főzéshez használt gáz kilója 1,6 dollár helyett 35 dollár (12 600 forint),
• a telefonok és elektromos lámpák töltéséhez használt akkumulátorok darabonként több mint 500 dollárba (181 ezer forintba) kerülnek,
• ha pedig van benzin, akkor annak literje 22 dollár (közel 8000 forint).

A nem feltétlenül alapvető termékeknél sem zajlott le más folyamat. Napelemeket már csak a feketepiacon lehet vásárolni. A egy pipányi dohányért 50 dollárt (18 100 forintot), kilójáért pedig 2500 dollárt (905 ezer forintot) kérnek. Egyetlen szál cigaretta pedig 20 dollárba, vagyis 7200 forintba kerül.

A palesztin központi statisztikai hivatal becslései szerint egyébként februárra már a gázaiak 90 százaléka volt munkanélküli, a bruttó hazai termék pedig több mint 80 százalékkal esett vissza. A konfliktus, a kényszerű kitelepítések és a munkanélküliség már a középosztály megtakarításait is felemésztette, a legtöbben a szűkös humanitárius segélyből tudnak megélni. Az amúgy sem nagy számban fellelhető ATM-eknél pedig jellemzően kétnapos sorban állás van.

Az ENSZ szerint vannak családok, akik már az okmányaikat hagyják az üzletekben, mert elfogy a készpénzük, ezzel pedig saját biztonságukat is kockáztatják, hiszen ezekre az azonosító kártyákra szükségük van ahhoz, hogy a segélyeket tudjanak kérni.