A szlovén fiatalok nem érzik úgy, hogy bárkinek fontos lenne, hogy elmenjenek szavazni

A fiatalok választási apátiája a modern demokráciák egyik legnagyobb kihívása. Ráadásul az európai választásokra ez különösen jellemző. Az Európai Unióban a 18-30 év közötti fiatalok az összes választó mintegy 15 százalékát teszik ki. Szlovéniában a végleges, hivatalos részvételi arány 2019-ben mindössze 29 százalékos volt. Ez volt az eddigi legmagasabb arány, de még mindig jóval elmaradt az akkor közel 51 százalékos európai átlaghoz képest. A fiatalok részvételi aránya kifejezetten alacsony volt, a 18-30 év közötti szlovének mindössze 10 százaléka járult az urnákhoz.

Egy olyan időszakban, amikor a világ olyan kihívásokkal néz szembe, mint az éghajlatváltozás, a digitalizáció, a gazdasági egyenlőtlenség és az önkényuralmi rendszerek megerősödése, a fiatalok részvétele kulcsfontosságú lenne a demokratikus értékek és a jogállamiság megőrzése érdekében.

A választások, amelyeken nem lehet demonstratívan legyőzni Janšát

Tomaž Deželan politológus, a Társadalomtudományi Kar állampolgársági, választási tanulmányokkal és politikai részvétellel kapcsolatos szakértője szerint „az európai választások még mindig másodlagosak, azokat a polgárok másodrangú küzdelemként értékelik, aminek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ez az alacsonyabb részvétel oka is, különösen a nem hagyományos szavazók, így a fiatalok körében” - állítja Deželan. Véleménye szerint a részvétel attól is függ, hogy kiegyenlített-e a választási verseny, ám ez nem igaz az európai választásokra, amelyek esetében a relatív győzelem kevésbé fontos. „Az európai választásokon nem lehet demonstratívan legyőzni Janšát, így nincs erős jelzés, hogy valaki ilyen módon akar nemet mondani egy adott politikára” - mondta szemléletesen a szakértő, a korábban háromszor is kormányfővé választott politikusra utalva. .

Deželan úgy véli, hogy a részvétel növelése érdekében közelebb kell hozni az EU-t a polgárokhoz, bár ez azzal a kockázattal is jár, hogy még inkább napvilágra kerülnek az európai intézmények hiányosságai, amelyekben pedig a polgárok általában megbíznak, és amelyeket pozitívnak tartanak. A szakértő az EU emberektől való távolságtartásának tipikus példájaként említette az Európai Bizottság elnökének kinevezési folyamatát, ami a polgárok számára túlságosan bonyolult.

Marko Lenarčič, a Kreatív Ifjúsági Egyesület (Društvo kreativne mladine) munkatársa szerint a fiatalok alacsony részvételének egyik oka az EU működésével kapcsolatos információk hiánya, ami miatt a fiataloknak nincs motivációjuk a szavazáson való részvételre. A fiatalok nem bíznak a politikai intézményekben és folyamatokban. "A politikusok sokat ígérnek a kampányok során, de aztán megfeledkeznek az ígéreteikről. A pénzügyi források nagy részét más területekre fordítják, a fiatalokról pedig gyakran megfeledkeznek, ezért azok nem is mutatnak érdeklődést, inkább elmennek kávézni vagy kirándulni a barátaikkal, minthogy az urnákhoz járuljanak egy szép napsütéses vasárnapon” - mondja Lenarčič, aki az európai választásokkal és az európai kérdésekkel kapcsolatos médiafelület hiányát is a problémák között említi.

Az ifjúsági szervezetek és intézmények rendkívül passzívvá váltak a fiatalok európai kérdésekkel összefüggő tudatosságának növelése tekintetében. "Mi a környékünkön nem tudunk egyetlen ifjúsági szervezetről sem, amely szavazásra buzdítaná a fiatalokat. A helyi környezetben sem láttunk olyan promóciós anyagokat, például plakátokat vagy a közösségi oldalakon közzétett bejegyzéseket, amelyek a fiatalokat a választásokon való részvételre ösztönöznék” - figyelmeztet Lenarčič. Szlovénia Diákegyesülete rámutatott arra, hogy Szlovéniában a fiatalok részvétele minden választáson hagyományosan alacsony, nem csak az európai választásokon. Értékelésük szerint a fiatalok a politikai részvétel nem hagyományos formáit, például a tiltakozásokat, a társadalmi mozgalmakat és az online aktivizmust részesítik előnyben, mégpedig elsősorban azért, mert nem bíznak a politikai intézményekben, és mert nem hisznek abban, hogy a szavazáson való részvétellel tényleges befolyásuk lehet a társadalmi változásokra.

A választási részvétel növelése a politikai pártok számára kulcsfontosságú kihívást jelent, különösen egy olyan időszakban, amikor a választási részvétel csökkenő tendenciát mutat. A részvétel növelésének hagyományos modelljei a cselekvés különböző dimenzióin alapulnak - magyarázza Deželan. Az egyik ilyen dimenzió a társadalmi-gazdasági modell, amely azokra összpontosít, akik körülményeik miatt nem tudnak szavazni. Ebben az esetben kulcsfontosságú, hogy ne csak a pártok, hanem a média, a civil társadalom és az intézmények is tájékoztassanak. Fontos a pártatlan és visszaélésektől mentes információk, illetve a fiatalok számára releváns területek, valamint annak bemutatása, hogy ezekkel kapcsolatosan a pártok milyen álláspontot képviselnek.

Az emberek sokszor azért nem tudnak szavazni, mert egyszerűen nincs rá idejük, mert tanulnak, dolgoznak vagy más kötelezettségeik vannak. Az egyik megoldás a választási naptár meghosszabbítása lenne, hogy a választásokat hétköznapokon vagy délután lehessen megtartani. Svédországban például az emberek az üzletekben, és néhány helyen a templomokban is szavazhatnak. „A kulcs a választási folyamat emberekhez közelítése” - hangsúlyozza a szakértő. További problémát jelentenek a voksolást akadályozó körülmények, például a lakóhelyen kívüli szavazás folyamata. Deželan szerint a legnagyobb kihívást azok jelentik, akik a bizalom hiánya miatt nem akarnak szavazni. A bizalom erősítése érdekében a politikusoknak őszintéknek kell lenniük, be kell tartaniuk az ígéreteiket, és utóbbiaknak mindenekelőtt reálisnak kell lenniük. Ez nehéz és időigényes munka, ám a bizalom kiépítéséhez elengedhetetlen. Az is fontos, hogy a választók elhiggyék, hogy minden szavazat számít. „Ez a gyakorlatban is bebizonyosodott, hiszen előfordult, hogy polgármestereket az egyenlő számú szavazat miatt sorsolással választották meg” - hangsúlyozza Deželan, aki a harmadik dimenzióként a választók mozgósítását is megemlíti.

Véleménye szerint a szlovéniai pártok nem tesznek eleget azért, hogy házról házra járva megszólítsák a választókat. Lojze Peterle 2009-es buszos országjárása és Borut Pahor köztársasági elnöki kampánya a bizonyíték arra, hogy a terepmunka eredményeket hoz: „De ez kemény munkát, és sok erőfeszítést igényel. A politikusok elkényelmesedtek, de azok, akik több időt és erőfeszítést fektetnek ebbe, jobb eredményeket is érnek el” - mutatott rá a szakértő.

Lenarčič szerint a fiatalok választási részvételének növelése érdekében „az EU működéséről, a politikai rendszerekről és a választások jelentőségéről szóló tananyagot be kell építeni az iskolai tantervbe”. Úgy véli, hogy a középiskolákban, egyetemeken és ifjúsági szervezetekben tartott workshopok, választási szimulációk és viták szervezése hozzájárulna ahhoz, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét a politikai részvétel fontosságára. A helyi és országos szintű politikai döntéshozók támogatása a fiatalok megszólításában szintén kulcsfontosságú. "Fontos, hogy a helyi politikai döntéshozók kapcsolatba lépjenek az ifjúsági szervezetekkel, és vitaműhelyeket szervezzenek, ahol tájékoztatást kaphatnak arról, hogyan lehetne javítani a fiatalok helyzetén és életkörülményein. Ez lehetővé tenné, hogy a fiatalok jobban beilleszkedjenek helyi környezetükbe, és ne hagyják el azt” - mondja az ifjúsági területen tevékenykedő egyik szereplő.

Úgy véli továbbá, hogy alapvető fontosságú a fiatal jelöltek ösztönzése és a fiatalok nagyobb mértékű bevonása a politikai pártokba és a döntéshozatali folyamatokba. „Mi, a Kreatív Ifjúsági Egyesülettől az Európai Ifjúság Éve keretében számos változtatást javasoltunk az ifjúsági munka terén, de egyik javaslatunkat sem hajtották végre” - kritizál Lenarčič. A javasolt változtatások között szerepelt egy ifjúsági önkormányzati tanács létrehozása, a fiatalok részvétele a városi tanács ülésein, valamint ifjúsági képviselők választása a városrészekben, illetve a kulturális rendezvények szervezése. Lenarčič hozzáteszi, hogy a fiatalok nagyobb részvételét az elektronikus szavazás bevezetésével, a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentésével (ahogyan azt néhány európai ország már meg is tette), valamint a részvételi költségvetések bevezetésével is el lehetne érni.

Ami a választójog korhatárának csökkentését illeti, Deželan úgy véli, hogy ez elsősorban azt jelzi, hogy a fiatal szavazók fontosak, és hogy érdemes őket bevonni a politikai életbe, amíg még az intézményekben vannak. Ez politikai profilt és szavazásra való ösztönzést teremt, ami fontos a választási magatartás megszilárdítása szempontjából. Deželan hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés azért fontos, mert „a szavazás olyan magatartás, amelyet ismétléssel erősíthetünk meg”. Bár a 18 éves korosztályban rövid távon nem biztos, hogy a részvételi arány azonnali növekedése várható, kulcsfontosságú, hogy áthidaljuk az állampolgári nevelés és a tényleges politikai magatartás közötti szakadékot. A választójogi korhatár csökkentése pozitív hatásait figyelték meg az országokban, ahol már bevezették ezt a gyakorlatot.

Szlovénia Diákegyesülete is egyetért azzal, hogy a választójogi korhatár csökkentése az egyik olyan intézkedés, amely vonzaná a fiatal szavazókat. „Ennél is fontosabb a választók oktatása az állampolgári kompetenciák és a felelős részvétel növelése érdekében” - mondják a diákok ernyőszervezetének képviselői. A fiatalok választói apátiája Szlovéniában és Európa-szerte ezért olyan kihívás, amelyet sokoldalú megközelítéssel és az összes érdekelt fél bevonásával kell kezelni.

A Szabadság Mozgalom Fiataljai (Gibanje Svoboda Mladi) szerint a magasabb választási részvételt elsősorban a formális oktatásban, illetve az informális módon történő tájékoztatással lehetne elérni. „A fiataloknak a történet részeseivé kell válniuk, nem csak néma megfigyelőknek” - mondják. A fiataloknak közérthető módon el kellene magyarázni az Európai Uniós (EU) tagság előnyeit. Támogatják a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentését is, de úgy vélik, hogy ezt fokozatosan, a helyhatósági választásokkal kezdve kellene bevezetni. Fontos, hogy a fiatalokat megismertessük az őket érdeklő témákkal, például a mentális egészséggel, a kannabisz legalizálásával, az éghajlatváltozással, és hogy rávilágítsunk az EU életükre gyakorolt hatására olyan programokon keresztül, mint amilyenek az Erasmus, a szabad határátlépés és a Discover EU.

Az Ifjú Szlovénia (Mlada Slovenija - NSi) annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a fiatalokat hazájuk és az EU szeretetére neveljék: „Európa egy kicsit a tiéd kell, hogy legyen, hogy hálás lehess érte” - mondja az NSi. Úgy vélik, hogy az oktatási rendszer nem tesz eleget az aktív állampolgárok neveléséért, és a választójogi korhatár leszállítása nem ösztönözne több fiatalt arra, hogy elmenjenek szavazni. „A fiatalok még 18 évesen sem mennek el szavazni, nincs okunk azt feltételezni, hogy a még fiatalabbak voksolnának.”

Az SD Ifjúsági Fóruma (Mladi Forum SD) arra figyelmeztet, hogy a fiatalok már nem hisznek a politika ígéreteinek: „Ígéretekből nem lehet megélni” - mondják. Hangsúlyozzák, hogy a fiatalokat aktívan be kell vonni a politikai döntéshozatalba. Támogatják a választójogi korhatár csökkentését, miközben az oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt fektetnének az állampolgári nevelésre és az etikára. „Támogatjuk a választójogi korhatár csökkentését, ha ezzel egyidejűleg az oktatási tantervekben nagyobb figyelmet fognak fordítani az állampolgári nevelésre és az etikára”.

Damijan Zrim képviselő, a Fiatal Képviselők Klubja (Klub mladih poslancev) jelenlegi elnöke úgy véli, hogy a fiatalok alacsony választási részvétele az Európai Unió (EU) iránti alacsony bizalom következménye. „Az EU sokszor cserbenhagyta a fiatalokat, ezért munkánkkal és tetteinkkel kell visszaszereznünk a bizalmukat” - mondja Zrim. Hangsúlyozza, hogy támogatja a választójogi korhatár csökkentését, ám ezt fokozatosan kell bevezetni, miközben a fiatalokat tájékoztatni kell az állam és az EU működéséről. Zrim azt állítja, hogy bizonyos mértékig megérti a fiatalok bizalmatlanságát. "Itt jön a politikusok felelőssége, hogy munkájukkal - már a következő brüsszeli parlamentben is - és tetteikkel visszaállítsák a fiatalok közös jövőbe, az igazságos, szolidáris és egységes EU stabilitásába vetett bizalmát. Itt az ideje, hogy az EU többet tegyen, mint a remény árusítása” - mondja Zrim, aki hozzáteszi, hogy politikai meggyőződésétől függetlenül minden fiatal biztonságos, egészséges és tiszta környezetben szeretne élni, ahol tisztességes bért kap a munkájáért, ahol orvosi ellátáshoz és egészséges, hazai élelmiszerekhez juthat. „Ezek azok a kulcskérdések, amelyeket a politikának az első helyre kell helyeznie” - hangsúlyozza a fiatal képviselő.

Hamarosan kiderül, hogy történt-e előrelépés ezen a téren. Június 9-én, vasárnap reggel 7 órakor 2.981 szavazóhelyiség nyílt meg Szlovénia-szerte, ahol több mint 1,6 millió választópolgár választhat meg kilenc európai parlamenti képviselőt és hozhat döntést négy népszavazási kérdéssel kapcsolatosan. Az Eurobarométer felmérése szerint a fiatalok 64%-a szándékozik szavazni, ám ezt a szlovéniai megkérdezetteknek csak 53%-a tervezi. A ciprusi fiatalok hasonló mértékű részvételére lehet számítani, és ennél alacsonyabb részvételi arány csak Litvánia, Lettország és Észtország, valamint Magyarország és Málta fiataljai körében várható.

Az utolsó helyen, 41%-kal, Luxemburg fiataljai állnak. A felmérés azt is kimutatta, hogy a szlovéniai fiatalok határozottan támogatják a béke megőrzésére, a nemzetközi biztonság megerősítésére és a nemzetközi együttműködés előmozdítására irányuló kezdeményezéseket. Emellett a szegénység, valamint a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem is érdekli őket.

A cikk egy határokon átívelő együttműködés, az Internews részeként jelent meg. A szerző: Rok Šavel, Vestnik