Sok kutató állás nélkül marad a kormány új tudományfinanszírozási rendszere miatt

Néhány héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra, hogy a kormány totálisan átalakítja a hazai tudományfinanszírozás rendszerét. Sok kutató szerint ezt érdemi konzultáció nem előzte meg. Ahogy a Magyar Hang is írja, felszámolták az eddigi legfontosabb pályázati forrásnak számító OTKA-t (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram), és helyébe a Nemzeti Kutatási Kiválósági program (NKK) – és a Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc – lépett. A változások megemésztésére alig egy hónapot hagytak a kutatóknak, akik megélhetése sokszor kizárólag attól függ, hogy sikeresen tudnak-e pályázni. Sokuk azonban biztosan állás nélkül marad, hiszen a támogatható projektek számát drasztikusan lecsökkentették. A cikk szerint pont az olyan kutatások nem kaphatnak majd támogatást, mint amilyenekkel Karikó Katalin indult.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szerint az NKK hatékonyabb és korszerűbb lesz az OTKA-nál, idén pedig összesen 19 milliárd forintra pályázhatnak a kutatók. A nemzetközi szinten is életképes kiváló kutatásokat részesítik előnyben, a végső támogatási javaslatot pedig az ország néhány vezető tudósából álló, héttagú Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) állítja össze, amit Krausz Ferenc vezet.

Kutatók azt nyilatkozták a Magyar Hangnak, hogy az új rendszer döntéshozatala központosítottabbá, átláthatatlanabbá, önkényesebbé vált. Mindenről a KKT dönt: ők határoznak arról, hogy melyik tudományterület mennyi pénzt kap, vagyis ahogy a Magyar Hang is írja, előfordulhat, hogy egy terület jóval kevesebb forráshoz jut, mint egy másik, ami valamiért szimpatikusabb a KKT tagjainak, leginkább persze az elnök Krausz Ferencnek. A cikk szerint a várhatóan támogatott pályázatok száma az OTKA-ban megszokott 350 felére fog csökkenni.