Odalett a fideszes többség, a Mi Hazánk segítette ki a kormánypártot az alakuló ülésen

A Mi Hazánk segítette ki a Pest Vármegyei Közgyűlés alakuló ülésén a Fideszt: megszavazták a fideszes elnököt és az általa javasolt alelnököket is. A régi-új elnöknek, Szabó Istvánnak nem volt kihívója.

A Mi Hazánk is jól járt: az ötből két bizottsági elnöki posztot kapott meg (a maradék háromban fideszes az elnök), míg a Momentumnak és a DK-nak be kellett érnie alelnöki posztokkal.

Miután nem a Mi Hazánké a legnagyobb ellenzéki frakció (8 képviselőjük van, szemben a 10 momentumossal), a momentumos Szemző Áron háttéralkut sejt a történtek mögött, és álellenzékiséggel vádolta meg a Mi Hazánkat.

Kisberk Szabolcs szerint ez túlzás. A Mi Hazánk kommunikációs igazgatója és helyi frakcióvezető-helyettese azt mondta, azért szavazták meg az elnököt és az alelnököket, hogy működőképes legyen a közgyűlés és a vármegye. „Épp a szavazás előtt tettünk esküt arra, hogy Pest vármegye fejlődéséért dolgozunk.”

Sem a DK, sem a Momentum nem szavazta meg az új vezetést, ők Kisberk szerint „a működőképesség ellen szavaztak, és ugyanazt csinálják, mint az országos politikában.” Jelen esetben Pest vármegye ellen dolgoznak.

Állítja, nem kötnek koalíciót a Fidesszel, ügyek mentén politizálnak. „Nem lesz mutyi, nem fogunk támogatni olyat, hogy haveri alapítványoknak adjanak pénzt”, lesz egy „egészséges felügyelet” a Fidesz felett. A DK és Momentum javaslatai mögé sem állnak be automatikusan. Nélkülük pedig senkinek nincs meg a többsége.

Kérdésünkre, hogy mivel sikerült két bizottsági elnöki posztot kicsikarni, Kisberk azt mondta, „minden frakció a saját érdekei mentén járt el”, és nem értette, miért kellene erre további magyarázatot adnia.

Azt mondta, háttéralkut nem kötöttek, és állítása szerint azt sem ígérték meg, hogy az alakuló ülésen megszavazzák a vezetést. Bár szerinte „nem volt más választás, hogy működőképes legyen a testület.”

Azért Szabó Istvánnak lehetett egy megérzése: a közgyűlés előtt megkaptuk az ülésrendet, rajta az újraválasztott vezetőkkel együtt.

Szabó ennek ellenére a 444-nek azt mondta, nem volt biztos abban, hogy megszavazzák. „Nem született ilyen megállapodás, mindig érhet meglepetés. Nem csináltunk ebből magasabb röptű információáramlást.” Ezt egy visszakérdésünkre sem fejtette ki bővebben, ezért rátértünk arra, miért kapott két bizottsági elnöki posztot a Mi Hazánk. Szabó azzal indított, hogy felajánlották az alelnöki posztot, majd miután a tárgyaláson a Mi Hazánk jelezte, hogy elnökit kér, „korrigálták az álláspontot”, és megadták nekik. (Később kiderült, többször tárgyaltak a DK-val is, amely szintén kért elnöki posztot, de nem kapott.)

„Cserébe annyi volt a kérés, hogy működjön a közgyűlés. Ennek alapja a költségvetés, minden más abból következik” – mondta Szabó.

Ennek az optikájával nem foglalkozik: „10 éve vagyok elnök, a közgyűlésből mindig is kizártuk a nagypolitikát, nem folyunk bele ilyen játszmákba. Örültünk, hogy eddig nem próbált beavatkozni a nagypolitika.”

A Momentum viszont innentől árgus szemmel figyeli majd az együttműködésüket, és mindig jelezni fogja, ha „nyakon csípik a kollaborációt” - mondta Szemző.

Szabó szerint egyébként a közgyűlésen keresztül lesz együttműködés a Mi Hazánkkal, de abban mindenki részt vehet.

Szemző Áron azt mondta, a Momentum biztos nem fog együttműködni a Fidesszel a DK-s Juhász Béla viszont arról beszélt, próbálnak konstruktív ellenzéki párt lenni, a civilek támogatását például megszavazzák, az álcivilekét viszont nem.

„Sanyarú sorsunk lesz, masszív többsége van a kormánypártnak a Mi Hazánkkal” – mondta az ülés után Juhász.

Kiderült, megpróbáltak összehozni egy többséget, informálisan meg is keresték a Mi Hazánkat, de elutasították őket azzal, hogy ügyek mentén működnek együtt. Ő is látja az országos politikát kirajzolódni az ülésen történtekben: „a Mi Hazánk nem önálló entitás, a centrális erőtér miatt kellett egy szélsőjobboldali képződmény.” Arra meg csak legyintett, hogy a közgyűlés távol tartja magát a nagypolitikától.