Egy jelentés szerint a gáztűzhelyből származó szennyező anyagok évente 40 ezer európait ölnek meg

Egy jelentés szerint a gáztűzhelyek évi 40 ezer európait ölnek meg azáltal, hogy szennyező anyagokat pumpálnak a tüdejükbe, kétszer annyi halálos áldozatot követelve, mint az autóbalesetek.

A tűzhelyek szív- és tüdőbetegségekkel összefüggésbe hozható káros gázokat okádnak, de a szakértők szerint a közvélemény kevéssé van tisztában a veszélyeikkel. Az EU és az Egyesült Királyság háztartásaiban végzett tanulmány szerint a gáztűzhely használata átlagosan közel két évvel rövidíti meg egy ember életét.

„A probléma mértéke sokkal nagyobb, mint gondoltuk” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Juana María Delgado-Saborit, aki a spanyolországi Jaume I. Egyetem környezet-egészségügyi kutatólaboratóriumát vezeti.

A kutatók évente 36 031 korai halálesetet tulajdonítottak a gáztűzhelyeknek az EU-ban, és további 3928-at az Egyesült Királyságban, de a becsléseik konzervatívak, mivel csak a nitrogén-dioxid (NO2) egészségügyi hatásait vették figyelembe, más gázokat, például a szén-monoxidot és a benzolt nem.

„1978-ban tudtuk meg először, hogy az NO2-szennyezés sokszor nagyobb a gázzal működő konyhákban, mint az elektromos tűzhelyeknél, de csak most tudjuk megszámolni, mennyi életet veszítünk el” – mondta Delgado-Saborit.

Az EU-ban minden harmadik háztartás gázzal főz, az Egyesült Királyságban a háztartások 54 százaléka, Olaszországban, Hollandiában, Romániában és Magyarországon pedig több mint 60 százaléka. A tűzhelyek fosszilis gázt égetnek, és olyan káros anyagokat bocsátanak ki, amik gyulladást okozhatnak a légutakban.

A jelentés, amit az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány támogatott, egy tavalyi kutatásra épül, ami a háztartások levegőminőségét mérte, hogy kiderüljön, mennyire növeli a beltéri levegőszennyezést a gázzal való főzés. Ez lehetővé tette a Jaume I. Egyetem és a Valenciai Egyetem tudósainak, hogy kiszámítsák a gázzal való főzés során a beltéri és a kültéri légszennyezés arányát, és feltérképezzék a beltéri NO2-expozíciót. Ezután a kültéri NO2-szennyezéssel kapcsolatos tanulmányokból származó betegségkockázati rátákat alkalmaztak az elvesztett életek kiszámításához.

„A fő bizonytalanságot az jelenti, hogy a kültéri, főként a közlekedésből származó NO2-vel kapcsolatban megállapított halálozási kockázat alkalmazható-e a gázfőzésből származó NO2-re is, de ez egy tisztességes feltételezés, és szükséges az értékeléshez” – mondta Steffen Loft, a Koppenhágai Egyetem légszennyezéssel foglalkozó szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.

Az eredmények egybeesnek egy májusban az USA-ban készült tanulmány eredményeivel, amik szerint a gáz- és propángáztűzhelyek évente akár 19 ezer felnőtt halálozásához is hozzájárulnak.

Az EU ebben a hónapban szigorította a kültéri levegő minőségére vonatkozó szabályait, de a beltéri levegő minőségére vonatkozóan nem állapított meg normákat. Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) sürgette a döntéshozókat, hogy fokozatosan vonják ki a forgalomból a gáztűzhelyeket a kibocsátási határértékek meghatározásával, a tisztább tűzhelyekre való átállás elősegítésére szánt pénzösszegek felajánlásával és a gyártók kényszerítésével, hogy a tűzhelyeken tüntessék fel a szennyezési kockázatokat.

„Túl sokáig volt könnyű elvitatni a gáztűzhelyek veszélyeit. A cigarettához hasonlóan az emberek nem sokat gondolkodtak az egészségügyi hatásokon – de a cigarettához hasonlóan a gáztűzhely is egy kis tűz, ami szennyezéssel tölti meg az otthonunkat” – mondta Sara Bertucci, az EPHA munkatársa.

Az emberek részben úgy védekezhetnek a füstgázok ellen, hogy főzés közben kinyitják az ablakokat, és bekapcsolják a szagelszívót. (Guardian)