Mire számítottunk a meccs előtt?

Az se véletlen, hogy ez a két csapat úgy áll, ahogy. A skótoknak egyelőre még gólt se sikerült rúgniuk, mondjuk a horvátoknak is csak egyet.

A világbajnoki ezüstérmesre rá se lehet ismerni. A középpályájuk olyan, mintha nemcsak a labdával még mindig bámulatosan bánó Modrić, hanem Brozović és Kovačić is hirtelen betöltötte volna a 36-ot, pedig az utóbbi kettő nyolc, illetve kilenc évvel fiatalabb nála. A passzsávokat késve zárják el, és rendkívül lassan zárkóznak vissza az így könnyedén bejátszott, eleve bálteremnyi méretű szabad területekre.

Pechjükre a skótok eddig pont a középpályán tűntek a legerősebbnek. Mondjuk ők most nélkülözni kénytelenek az angolok elleni meccs emberét, Billy Gilmourt, akit megfertőzött a koronavírus. Bár egyetlen csapattársa sincs beoltva, a nyilvánvaló közeli kontaktus ellenére senki mást nem különítettek el a skót csapatból, így papíron más hiányzó nem lesz.

Az Athletic skót-szakírója szerint amúgy Gilmour kiesése kisebb veszteség, mint a középhátvéd Kieran Tierney hiánya volt az első meccsen, mert az előbbit, ha nem is ugyanolyan magas színvonalon, de tudják helyettesíteni cserékkel.

Hogy a horvátok miben bízhatnak? Helyesen kiben. Csak és kizárólag Ivan Perišićben, aki, mint a világversenyeken rendre, most is amúgy sem csekély képességein felülit nyújt. Ő egymaga is képes lehet a horvátok javára billenteni a meccset.

Mivel már van két hárompontos csoportharmadik, győzelme esetén mindkét csapat továbbjutna, a döntetlen Skóciának a csoportnegyedik helyet jelentené, de a horvátoknak is kevés lenne. Rajtuk kívül már csak Spanyolország végezhet két ponttal csoportharmadikként. Ez legalább biztató, mindkét csapatnak mernie kell kockázatot is vállalni.

A horvát kezdőből kimaradt az Eb-n eddig a tőle megszokott idegbeteg elszántsággal, teljesen eredménytelenül játszó Rebić és a sok vizet nem kavaró Kramarić, visszakerült viszont az első meccsen felejthetőt nyújtó Brozović. A védelem jobb szélén Vrsaljko helyett Juranović kezdett. Az angolok elleni 4-3-3/4-5-1 variációhoz képest most a csehek elleni 4-2-3-1-et választotta Dalić kapitány, ez a két szűrős felállás valóban nagyobb stabilitást adott a középpályán.

A skótok stabilan 3-5-2-t játszanak, az angolok elleni kezdőhöz képest az egyetlen változás a megfertőződött Gilmour helyén van, akit az első meccsen kezdő Armstrong helyettesít.

Milyen lett ehhez képest a meccs?

A skótok egyből nekiugrottak a horvátoknak, az első percben már szögletet is kiharcoltak. Bár úgy nem szorították be a horvátokat, mint a második csoportkörben a dánok a belgákat, de a 6. percben így is övék volt az első nagy gólhelyzet. A baloldalon vezették fel a labdát, McGinn egy kényszerítő után remek keresztlabdát adott egyenesen a horvát ötösre Adamsnek, aki kicsivel lemaradt róla, így Livaković szögletre tudta tolni.

A horvátok először a 12, percben birtokolták hosszabban a labdát, de nem volt jobb ötletük a veszélytelen körbepasszolgatásnál, amit végül egy középen belőtt rossz passzal zártak le. Helyzeteik a skótoknak se voltak, de legalább direktebben próbálkoztak, és szélsőik rendre be tudtak futni a felhúzódó horvát szélső védők mögé.

A horvátok vezető gólja így némileg váratlanul jött a 17. percben. Modrić tette ki jobbra a felfutó Juranovićnak, aki átívelte az ötös túloldalára. Az érkező Perišić lefejelte középre a Kramarić helyére bekerült Vlašićnak, aki tíz méterről még úgy sem hibázott, hogy kicsit ügyetlenül vette át a labdát, és hanyatt esve rúgta el.

A 24, percben egy gyors skót támadás végén McGinn visszafejese szállt el keresztbe a kapu előtt. A horvátok nem tudtak felszabadítani, a skótok a gyorsan visszaszerzett labdát. Távolról próbálkoztak, Livaković ki tudta szedni a jobb alsó sarokból.

A félidő második felében nagyon lelassult a meccs. A horvátoknak egyre inkább megfelelt, ha csak birtokoltak és lassították a játékot, a skót labdaszerzések után pedig mélyen visszahúzódva elzárhatták azokat a területeket is, ahova a meccs elején még befuthattak a skót szélsők. A fiatal, alapvetően középső védő, de a válogatottban szélsőhátvédet játszó Gvardiol teljesítménye is nagyon feljavult, teljesen kivette a játékból az elején még nagyon aktív McGinnt.

A 42. percben aztán ugyanolyan hirtelen egyenlítettek, amilyen váratlanul a horvátok vezetést szereztek. Előbb pont Gvardiol oldalán indítottak egy kontrát, de a horvát védelem ki tudta vágni Armstrong centerezését. Röviden, a visszaszerzett labdát ezúttal a balszélre tették ki Robertsonnak. Némi nehézségek után úgy tűnt, Vida most is tisztázni tud, de pont McGregor elé rúgta a labdát, aki előbb a felpörgette maga elé a labdát, majd egy pattanás után 16-ról bebombázta a jobb alsó sarokba.

A szünetben még egyik kapitány se cserélt. A 49. percben Vlašić ugratta ki remekül a váratlanul centerposzton felbukkanó Gvardiolt, a védő kicsit hosszan vette át, és összecsúszott a kifutó Marshallal. Az 56. percben a félpályáról Kovačić ugratta ki a skót térfél közepén Perišićet, aki elegánsan próbálta elpörgetni Marshall mellett. Ő védett, de ha be is ment volna, les volt. A skótoknak a félidő első tíz percében momentumaik se voltak, aztán az első valamire való támadásuk után Armstrong remek keresztlabdáját a jobb szélről üresen berobbanó McGinn inkább felszabadításként értékelhető mozdulattal ballal kikanalazta a kapu elől. Mint később kiderült, több nem is akadt.

A 62. percben megvillant Modrić, vagy hát a fél horvát csapat. Egy baloldalon végigvezetett támadás végén Gvardiol adott be. Petković bravúrosan vette át, majd tette vissza lövésre Kovačićnak. Ő nem állt tökéletesen szembe a kapuval, így inkább tovább passzolta jobbra a teljesen üresen berobbanó Modrićnak, aki külsővel becsavarta a kapu jobb oldalába. A lövés önmagában is szép volt, az egész akció az egész Eb tán legszebbje.

Csipkelődőssé vált a hangulat, pár összeszólalkozásban benne volt a bunyó lehetősége. A kedélyeket az újabb horvát gól hűtötte le. Modrić balról ívelt be szögletet az ötös rövid oldalára, Perišić tökéletesen csúsztatta tovább a hosszú sarokba. Ma nem volt ordítóan jó, de a gólja mellett így is adott egy gólpasszt, és volt két nagy helyzete, amiből az elsőnél inkább tovább passzolt, a másodikat klasszikus Perišić-szögből védjegyének számító mozdulatával ezúttal fölé bikázta.

Himnuszéneklést ki nyerte?

A skótok többszörös előnyből indultak: hazai pályán, skót dudákkal kísérve énekelhették eleve üvölthetőbb himnuszukat, miközben a horvátoknak az ilyen nemzetközi tornákon be kell érniük rendkívül hosszú himnuszuk bevezető, még nem annyira mozgalmas versszakával. Innen lehetetlen volt elveszíteniük.

Ki volt a meccs embere?

Az UEFA-nál Vlašić. Értem, de nálam Perišić. Mindig Perišić, akinél tán csak Aljoša Asanovićot szerettem jobban. Még ezen a halványabb meccsén is volt gólja és gólpassza. Meg Modrić! Micsoda gólt lőtt! Milyen labdát varázsolt Perišić fejére!

Bíró és VAR

Az argentin Fernando Andres Rapallini kissé sajátos felfogásban vezette a meccset, de ez érdemben nem befolyásolt semmit.

Hogyan tovább?

Győzelmükkel és a csehek vereségével a horvátok csoportmásodikként végeztek, Koppenhágában játszanak majd az E csoport másodikjával, ahol svéd-szlovák-spanyol-lengyel négyes bármelyike végezhet még csoportmásodikként. A skótok kiestek.