Így gyógyult fel Berlin huszonöt év alatt a fal okozta sebekből

Horváth Bence

2014 november 09., 10:16

Az egész hidegháború legfontosabb szimbóluma volt a fal, ami ketté vágta Berlint.
A falat az NDK vezetése húzatta fel, 1961. nyarán, mert a szocialista blokk számára komoly gazdasági gondokat és bizalmatlanságot okozott a nyugati államok felügyelete alá tartozó városrészbe dolgozni átjáró több tízezer ember.
A várost és szimbolikusan az országot is ketté szakító fal sorsa huszonöt évvel ezelőtt, 1989. november 9-én pecsételődött meg, miután az NDK felső vezetése úgy döntött, hogy véget vetnek az utazási tilalomnak az NSZK-ba. Estére ezrek mentek a legnagyobb átkelőkhöz, a következő napokban pedig nekikezdtek a fal lerombolásának. Ez még nem a végső siker volt, egy darabig még a határőrség felügyelte a falat, ami funkcióját hivatalosan csak 1990. július elsején, a német valutaunió életbe lépésének napján veszítette el.
Az AFP készített képsorozatot arról, mennyit változott a város, amióta lebontották a falakat.

A Heinrich Heine úto fekvő ellenőrzőpont egykor, 1976. októberében, illetve a helyszín 2014. szeptemberében (RALPH GATTI / ODD ANDERSEN / AFP) — photo_camera A Heinrich Heine úto fekvő ellenőrzőpont egykor, 1976. októberében, illetve a helyszín 2014. szeptemberében
(RALPH GATTI / ODD ANDERSEN / AFP)

photo_camera A Potsdamer tér közelében látható a senkiföldje terület a falnál, 1984-ben, illetve szintén a tér 2014 szeptemberében (AFP PHOTO / JOEL ROBINE / ODD ANDERSEN)

photo_camera Az Eberswalder út 1968-ban és ma. (ODD ANDERSEN / AFP)

photo_camera A Reichstag épülete mellett még 1989 november 10-én fal húzódott. Az alsó kép 2014. szeptemberében készült (AFP PHOTO / GERARD MALIE / ODD ANDERSEN)

photo_camera A Glienicker híd átkelő pont volt a fal lebontása előtt, a nyugati Wannsee negyedet választotta el a keleti Potsdamtól. A felső kép 1984. áprilisában készült, az alsó idén szeptemberben (AFP PHOTO / JOEL ROBINE / ODD ANDERSEN)

photo_camera
A Spree folyó mentén komoly építkezések mentek le 1987 és 2014 között. A háttérben a Vilmos császár akadémia épülete (RICHARD A. BROOKS / AFP)

photo_camera A Reichstag körüli lezárt terület 1987-ben és egy közpark ma. (RICHARD A. BROOKS / ODD ANDERSEN / AFP)

A legismertebb ellenőrzőpont, a e Checkpoint Charlie 1976-ban, és ami ma a helyén található. (AFP PHOTO / RALPH GATTI / ODD ANDERSEN) — photo_camera A legismertebb átkelőhely, a Checkpoint Charlie 1976-ban, és ami ma a helyén található. (AFP PHOTO / RALPH GATTI / ODD ANDERSEN)

photo_camera Az Eberswalderstrassén több ezren gyűltek össze, amikor a katonai buldózer 1989. november 11-én belecsapott a falba. Átmenni ekkor még nem lehetett, de átlesni igen. (AFP PHOTO / PATRICK HERTZOG / ODD ANDERSEN)

photo_camera Keleti és nyugati rendőrök a fal környékén a Brandenburgi kapunál, 1989 decemberében és a kapu 2014 szeptemberében (AFP PHOTO / PATRICK HERTZOG / ODD ANDERSEN)

photo_camera A Brandenburgi kapu átjárójának megnyitása 1989 december 22-én, illetve a kapu ma (AFP PHOTO / PATRICK HERTZOG / ODD ANDERSEN)

Felső kép: GUNTHER KERN / ODD ANDERSEN / AFP

németország berlini fal berlin stream

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.