„Egyre jobban felforrósodik a bolygónk. És ez már nem is nagyon lesz jobb. Amit finoman csak globális felmelegedésnek hívunk, az a dinoszauruszok kihalásához hasonló, tömeges kihalási eseményhez vezetett. Ez épp zajlik körülöttünk. És egyre valószínűbb, hogy az emberiség sem fogja túlélni ezt a kataklizmát”

– kezdte Sarkadi Zsolt a „Túlvagyunk már azon, hogy ezt finoman csak globális felmelegedésnek hívjuk” című cikkét nyáron.

Az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet december elején publikált jelentése szerint

2018 a negyedik legmelegebb év lehet a Földön a rendszeres időjárási mérések kezdete óta.

Az adatok szerint a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet.

Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.

Előrejelzésük szerint 75-80 százalék az esély rá, hogy a következő három hónapban visszatér az El Nino légköri jelenség. A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszik a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, hatással van a globális átlaghőmérsékletre is. Az El Nino okozza többek közt az Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket sújtó forró és száraz időjárást, és közrejátszik az enyhe telek kialakulásához Északnyugat-Kanadában és Alaszkában. Az El Nino hatására csökken az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége is.