Az elmúlt héten az európai országokban hatalmasat nőtt a koronavírusos megbetegedések következtében elhunytak száma: Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Franciaország is drámai számokat közölt. Ezen az ijesztő szakaszon Kína, sőt a járványkezelés mintaországa, Dél-Korea is átment, de hosszabb-rövidebb idő elteltével (Korea esetében jóval rövidebb) azt a bizonyos járványgörbét sikerült kilapítani. Ha az időtényezők korrekciójával ábrázoljuk az egyes országok fertőzöttszámait, akkor jól látszik, hogy az európaiak késésben vannak: a görbéknek már lapulniuk kéne. (A járványok dinamikájáról, illetve arról, hogy mit jelent a görbe kilapítása, Kun Ádám, az az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa írt két cikket is a Qubiton.)

A legsúlyosabban érintett európai ország, Olaszország járványgörbéje végre elkezdett laposodni, de úgy tűnik, nemsokára keresztezi a kínai vonalat, tehát végül nagyobb lesz a fertőzöttek száma Olaszországban, mint amennyi a Kínában volt. (A halálos áldozatok száma pedig már napokkal ezelőtt meghaladta a kínai áldozatokét, sőt lassan már kétszeresre nő: a hétfői adatok 6078 olasz és 3270 kínai halálos áldozatot rögzítettek.) Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az 1,4 milliárd lakosú Kínában hatékonyabban sikerült izolálni a járvány által érintett területek lakóit.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk meg, néhány országban hogyan alakultak a fertőzéses esetek számai, miután elérte az adott ország a 100. esetet.

Jól látható, hogy a kezdetekben minden országban szinte hasonló meredekséggel indul a járvány, szinte napról napra duplázódnak a számok, azaz naponta 100 százalékkal nő a fertőzéses esetek száma. Ez a meredek emelkedés aztán elkezd enyhülni a különböző járványügyi intézkedések függvényében. Kína, Dél-Korea, Japán, Szingapúr és Hongkong esetében is jól kivehető az intézkedések hatása, bár utóbbiaknál néhány napja beindult a „második hullám”, újra enyhén emelkedni látszik a fertőzött esetek száma. Japán és Kína tartja leginkább 10 százalékos napi növekedés alatt a trendet.

A fertőzéses esetek számának alakulását persze sok tényező befolyásolja, többek között az is, mennyi tesztet végeznek egyáltalán az országban, a megbetegedések hány százalékát tudják fölfedezni. Érdemes tehát összevetni a fertőzöttszámokat ábrázoló grafikonokat a halálos áldozatok számának alakulásával. Az igazoltan koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma így alakult az egyes országokban:

Itt még jobban látható, hogy Európa mennyire rosszul áll az ázsiai országokkal szemben: Spanyolországban minden második nap megduplázódik a halálos esetek száma, és Olaszországban is csak az elmúlt napokban sikerült valamelyest enyhíteni az emelkedés mértékét. Ezt az enyhülési trendet mutatja a legfrissebb, az ábrán már nem jelölt tegnapi adat is: 6078-ra emelkedett az áldozatok száma.

Feltűnő, hogy Hollandiában mennyire sok haláleset van már most is ahhoz képest, hogy viszonylag kevés fertőzést jelentettek be, összehasonlítva például Németországgal. Kína márciusra minimalizálta az elhunytak számának emelkedését, és úgy tűnik, Dél-Koreában és Japánban is sikerült az 5 százalékos napi emelkedés körül tartani a trendet.

Ha megnézzük az előbbi két ábrát kontinentális bontásban, sokkal egyértelműbben látható a különbség. Ázsia egy hónappal Európa előtt jár a járvány elleni küzdelemben, de már most látszik, hogy Európában sokkal nagyobb áldozatokat kell hozni, Ázsiában 100 ezer eset alatt sikerült a görbét kisimítani, ettől Európa még nagyon messze van.

A halálos esetek összehasonlításában szintén látható, hogy az ázsiai országok mennyivel hamarabb tudták a halálod áldozatok számát megfogni.

Optimizmusra adhat okot a következő két ábra, amely azt vizsgálja, hogyan aránylik egymáshoz az aktív esetek (tehát a még betegek), illetve a lezárt esetek (a betegségből már kigyógyultak illetve elhunytak) száma. Ázsiában a fertőzöttek száma sokáig magasabb volt, mint a gyógyultaké, aztán az arány március elején megfordult. Segítségül berajzoltuk a másik kontinens görbéjét is.

Európában még alig látni a gyógyultak erősödő arányát, de valamennyire már látszik az, ami az ázsiai ábrán is látható volt: egy idő után a felgyógyultak száma megelőzi a halottakét, majd a fertőzöttekét is, kérdés persze, hogy sikerül-e olyan hatékonyan közbelépni, mint Ázsiában.