Avatás, időkapszula és tánc a 100. évfordulón
- Országszerte megemlékeztek az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára csütörtökön.
- A jelentősebb eseményekről már napközben beszámoltunk, most a leglátványosabbakból válogattunk.
Emlékpark
Sopronban, a Károly-kilátó közelében az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár részvételével avatták fel a Trianoni Emlékparkot. Zambó Péter kijelentette:
száz éve "Magyarország fájának ágait levágták, lombkoronájának kétharmadát lecsonkolták".
Majd hozzátette: "az elmúlt évtizedben az ágak újra hajtottak, a levelek gyarapodtak, így az évezredes fa újra termőre fordult." Zámbó szerint
"Trianon tanította meg azt a leckét, hogy mi, erdészek képesek legyünk átfogó rendszerekben és szélesebb összefüggésekben gondolkodni."
Az emlékpark Nagy-Magyarországot ábrázolja, az elcsatolt részeket piros, a mai Magyarország területét zöld, a területek között futó sétautakat pedig fehér kövekkel burkolták.
Fém kopjafa
Még szerdán avatott Trianon-emlékművet a főváros XVIII. kerületben, az egykori pestszentlőrinci cserkészház udvarán Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és idősebb Lomnici Zoltán. A magánkezdeményezésből létrehozott műalkotást, amely fémből készült kopjafákra festett részletekből jeleníti meg a történelmi Magyarország körvonalait. Bajkai beszédében kitért arra, hogy vannak, akik degradálni akarják a diktátum modern kori hatásait, azok, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, majd hozzátette:
"a nemzeti összetartozás kérdését megpróbálták a baloldalon vitatni".
Emlékkapszula
A Rákóczi Szövetség a Magyar Nemzeti Bank közös megemlékezésén "zárult be az a virtuális időkapszula, amelyet a szervezet május elején hozott létre, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel. Az MTI szerint a Rákóczi Szövetség a MNB-t kérte meg arra, hogy megőrizze az időkapszulát a benne szereplő sok ezer üzenettel. Az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott ünnepi beszédet, többek közt arról beszélt, hogy
"a világ magyarsága ma lélekben - az emlékezésben, a fájdalomban, a megmaradás felett érzett büszkeségben - újraegyesül."
Fotó
Az Országgyűlés emlékülése helyett után a megyetáblával való fotózkodást választotta délután Lázár János Gátér mellett. A névváltást amúgy Lázár javaslatára fogadta el a parlament még 2017-ben.
Beszéd
Ma nem realitás a határok megváltoztatása, és nem igaz az a tévhit - ami erősen él az emberekben -, hogy száz év után a trianoni békeszerződést felül lehet vizsgálni, de "mindig reménykedni kell, hiszen ahogy a mondás tartja, semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké," mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Tolna megyei Alsónánán. Pótápi Árpád hozzátette:
"A trianoni trauma arra figyelmeztet, hogy nemcsak a gyásszal, hanem a jövőbe tekintéssel is törődni kell."
Az MTI beszámolója szerint az évfordulón a 700 lakosú település evangélikus templomának kertjében emlékművet állítottak, Nagy Csaba nagysármási származású fafaragó alkotását Potápi Árpád János, Kollár László András polgármester és az alkotó avatta fel. A történelmi Magyarországot ábrázoló domborművön Wass Alberttől származó idézet - "Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség" - olvasható.
Tánc
A Magyar Teátrumi Társaság szervezte rendezvényen "száz táncos közös néptánc előadása emlékeztet a trianoni diktátumra annak száz évvel ezelőtti aláírása órájában és percében" a Hősök terén.
Ének
Trianon élt, Trianon él! Trianon élni fog? 1920-2020 címmel rendeztek emlékműsort a gazdagréti Szent Angyalok plébániatemplomban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.