A vietnámi háborúról készített képei tették világhírűvé, de a 60-as és 70-es évek laoszi, kambodzsai konfliktusait, iletve az amerikai és indokínai underground drogkultúrákat is évtizedeken át dokumentálta. Egy éjszakát egy zárkában töltött Jim Morrisonnal. Tim Page szerdán hunyt el ausztráliai otthonában, 78 éves volt.

Page 1944. május 25-én született az Egyesült Királyságban. A weboldalán olvasható életrajza szerint 17 évesen hagyta el Angliát, hogy átutazza Európát, a Közel-Keletet, eljusson Indiába és Nepálba. A polgárháború idején Laoszban tartózkodott a United Press munkatársaként, innen Saigonba költözött, ahol a következő öt évben a vietnami háborúról tudósított a Time-Life, a UPI, a Paris Match és az Associated Press megbízásából. 1967-ben a közel-keleti hatnapos háborúról is beszámolt.

A vietnámi háború ikonikus fotósa lett, annyira, hogy Coppola róla mintázta a kábítószerfüggő riporter alakját az „Apokalipszis, most”-ban.

Page háborús tudósítóként négyszer sebesült meg. Pályafutása során többször kritika érte, amiért a háború pillanatait túl romantikusan ábrázolta, ennek ellenére nyíltan háborúellenesnek vallotta magát. Barátja, a szintén újságíró Ben Bohane szerint Page gyakran mondta, hogy „csak a háborúellenes fénykép lehet jó háborús fénykép”.

1970 tavaszán, a kórházban fekve értesült arról, hogy legjobb barátja, a szintén fotós Sean Flynn eltűnt Kambodzsában. A 70-es és 80-as években Page küldetése volt, hogy megkeresse és sírhelyet állítson neki – és mindazoknak, akik eltűntek a háborúban. Ez vezette az IndoChina Media Memorial Foundation megalapításához, és „Requiem” című könyve megírásához is.

Egy 2013-as Time-interjúban, amikor arról kérdezték, érzett-e valaha késztetést, hogy fotóin cenzúrázza az általa látott borzalmakat, azt mondta: „Amikor háborúról tudósítasz, nem politikára gondolsz, hanem a kép kompozíciójára. Próbálsz életben maradni, próbálsz hasznos lenni. Talán ezért olyan erős a háborús fotózás: mert nincsenek politikai megfontolások, csak a legnyersebb valóság.”

Háborús tudósításai mellett az amerikai és indokínai drogkultúráról és a Rolling Stone fotósaként a korszak nagy zenei pillanatairól és fontos szereplőiről is sokat tudósított. 1967-ben Jim Morrisonnal együtt tartóztatták le, amikor a Doors frontemberét lerángatták a rendőrök a színpadról New Havenben, Connecticutban. Page a vád szerint akadályozta a rendőri intézkedést, így mindketten zárkában töltötték az éjszakát.

Page 2009-ben 5 hónapot töltött az ENSZ fotós békenagyköveteként Afganisztánban. Több dokumentumfilm is készült róla, tíz könyve jelent meg.

Solti Hanna cikke